Irodalmi Szemle, 1986
1986/3 - FIGYELŐ - Liszka József: Kapcsolatok vonzásában
KAPCSOLATOK VONZÁSÁBAN Négy, a közelmúltban megjelent néprajzi kiadvány fekszik előttem. Közös vonásuk, hogy mindegyik a Kárpát-medencei nemzetiségek néprajzi kutatásával, illetve az in- -teretnikus kapcsolatok vizsgálatának problematikájával foglalkozik. Ez indokolja, hogy egy írás keretén belül foglalkozzam velük. A nemzetiségek néprajzi vizsgálata, illetve az interetnikus kutatások kezdetei vidékeinken meglehetősen messzire nyúlnak vissza. Gondoljunk csak Bél Mátyás, Csap- lovics János vagy Bartholomeides László munkásságára! Erdélyi János 1853-ban, a Szépirodalmi Lapokban megjelent Népköltészet körül című írásában tételszerűen is megfogalmazta ezt a szükségszerűséget: „Nekünk, magyaroknak, a mai fejlődési fokozat szerint oda kellene dolgoznunk, hogy a velünk egy sorban lévő népszakadékok szellemiségeit mindinkább szőnnők be mí- veltségünkbe.” De nemcsak az igényt fogalmazta meg, hanem maga is ott bábáskodott Lehoczky Tivadar Magyar—orosz népdalok című ruszin népköltési kiadványa születésénél (erről részletesebben lásd: Egy népköltészeti kiadvány előtörténete, Hét, 1983/8). A nemzetiségek néprajzi kutatása aztán, kisebb-nagyobb intenzitással, állandóan napirenden volt (lásd az Ethnographia évfolyamait!). A magyarországi szlovákok néprajzi kutatása (leszűkítve a kört a benünket közelebbről érintő területre) a második világháború után új mederbe került. Ezt követően a kutatások államközi szerződések keretében, többé-ke- vésbé rendszeresen, magas szakmai szinten folytatódtak. Az eredményeket megtalálhatja az érdeklődő egyrészt hazai néprajzi publikációinkban (pl. Slovenský národopis, Slavistica stb.), másrészt magyarországi kiadványokban (pl. Národopis Slovákov v Maďarsku 1—2; Bp. 1975, 1979; Manga János: Z minulosti Veňarcu. Bp. 1978 stb.). Ennek a folyamatnak egy újabb, jelentős állomása a Szabadfalvi József és Viga Gyula szerkesztette Répáshuta — Egy szlovák falu a Bükkben című tanulmánykötet, amely a miskolci Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg (1984). A magyar nyelvű kötettel egyidőben a budapesti Tan- könyvkiadó a tanulmánygyűjtemény szlovák nyelvű változatát is megjelentette. A Michal Márkus kivételével magyarországi szakemberek tollából született dolgozatok felölelik egy faluközösség népi kultúrájának minden jelentősebb részletét, a természetföldrajzi viszonyoktól s a gazdálkodás különböző formáinak bemutatásától kezdve egészen a faluközösség társadalmi képletéig, szellemi kultúrájáig. Tanulságosak a bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságait, valamint a nemzeti tudat újabb kori répáshutai fejlődésvázlatát bemutató tanulmányok is. Szintén nemzetiségi néprajzzal, mégpedig a Magyarország határain kívül élő magyar népcsoportok néprajzi kutatásának helyzetével foglalkozik a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság gondozásában megjelent A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások című kiadvány (Bp. 1984). A kötet az 1982 novemberében, Debrecenben tartott konferencia előadásait tartalmazza. Egy-egy referátum a kárpátaljai, illetve a jugoszláviai magyar néprajzi kutatások helyzetét tárgyalja, majd három a romániai eredményekről ad számot. Ezt követően öt előadó foglalkozik a csehszlovákiai magyarok néprajzi kutatásával, majd néhányan az ausztriai és amerikai magyarok körében végzett vizsgálatokat veszik számba. Térjünk vissza a bennünket közelebbről érintő előadásokhoz. Szemlénk már csak azért sem lesz haszontalan, mivel éppen öt esztendeje jelent meg a Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) tartott, a csehszlovákiai magyar nemzetiség
