Irodalmi Szemle, 1986
1986/3 - HOLNAP - Krausz Tivadar: Versek
jajjaj az ágyam előtti medvebőrön már hetek óta halott hangya hever én nyomtam agyon fehér falomon kiállítási tárgyak száradó legyek ja] nem akarok rákban meghalni és nekem ide ne hagyigáljanak atombombát és ne üssenek el az autók jaj én verset írok és majd a mennyország fehér falára fellapítva a saját verseimet fogom szavalni mikor és hogyan lehetne megölni az istent minden este mielőtt aludni tér felölti fekete pizsamáját s hogy kiszellőztesse mindenségagyát a deklit leemeli koponyájáról ekkor védtelen bele lehetne nyúlni össze lehetne túrni szikrázó idegvégződéseit a csillagokat a halál savanyú elrobognak a lovak helyükön két citrom marad a tér és az idő hozzám sompolyognak bocsánatot kérnek az alkalmatlankodásért és én kifacsarom őket
/
