Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
A hazai szerzők közül Rácz Olivér Puffancs, Göndör és a többiek c. könyve a legolvasottabb. Az idegen szerzők közül Gajdar /Timur és csapataj a legismertebb, a szlovák irodalomból Fraüo Král művei (Janó; Csenkóné gyermekei) a legolvasottabbak (kötelező olvasmányok is). Jozef Horák, Ľudo Zúbek és Ľudo Ondrejov neve is feltűnik a tanulók: 1—2 százalékánál. A lányregények termé;zetesen a lányok Jóvoltából kerültek az olvasmánylista második helyére. Gergely Márta, Kertész Erzsébet, Szabó Magda és Thury Zsuzsa könyveit a lányok 23,6 %-a olvassa nagy előszeretttel, a legnépszerűbb azonban Ch. Bronte A lowoodt árva c. könyve. A szlovák szerzők közül Klára Jarunková, Elena Čepčeková, a csehek közül Marie Majerová a legolvasottabbak. A klasszikus felnőtt irodalom iránt ma is nagyobb az érdeklődés, mint a kortárs szerzők művei iránt. Elsősorban a nyolcadikosok válaszaiból jutottunk arra a következtetésre, hogy az olvasmányok kiválasztását erősen befolyásolja az iskola által meghatározott kötelező irodalom. Jókait és Mikszáthot olvasnak leginkább, a legolvasottabb- Jókai-mű A kőszívű ember fiai. Az előző felmérésekhez viszonyítva valamivel kevesebb- szer említették Az arany embert, Gárdonyi A láthatatlan ember c. regénye iránt viszont nőtt az érdeklődés. A Mikszáth-regényeket több lány olvassa, mint fiú, a Különös házasság mellett a Szent Péter esernyője gyakori olvasmány, A fekete város és A Noszty fiú esete Tóth Marival már csak elvétve — főként az utolsó osztályban — szerepelnek a tanulók olvasmányai között. A XX. század első felének ma a legolvasottabb írója Móricz Zsigmond. Az 1966-os- felmérés legnagyobb meglepetése Rejtő Jenő nagy népszerűsége volt, a fiúknál az 5. helyen, a lányoknál a 7-en szerepelt a szellemes ponyva-paródia, a Piszkos Fred, a kapitány. A könyv népszerűsége azóta sem csökkent. Más Rejtő-könyvek, valamint Berkesi é» Szilvássy regényei csatlakoztak hozzá. Igaz, amíg azelőtt főként a városi gyermekek: olvasták tömegesen ezeket a könyveket, ma már a legkisebb falvak tanulóinak a gyakori olvasmányai36. Egy-egy százalékos „szavazatot” kaptak Illyés Gyula (Puszták népe Petőfi), Fejes Endre, Tamási Áron, Veres Péter, Török Sándor és Tatay Sándor könyvei.. A hazaiak közül Dávid Teréz, Duba Gyula, Egri Viktor, Lovicsek Béla és Ordódy Katalin- nevével találkozunk a leggyakrabban a felmérések során. A világirodalom iránti érdeklődés az életkorral párhuzamosan növekszik. Kilencvenkét szerző 235 műve jelzi ezt. Több mint hatszor említik Balzac, Cervantes, Hugo, Sand, Scott, Stendhal, Sienkiewicz, L. Tolsztoj és Jirásek egy-egy művét. Az olvasmányok: között elég gyakran szerepelnek még London, Hemingway, Moravia és Remarque művei, is. Az iskolai követelményeknek megfelelően olvassák a tanulók a szocialista irodalmat. Pl. Fučík: Üzenet az élőknek; Jilemnický: Garammenti krónika, Töretlen föld; Gorkijr Gyermekkor, Az anya; Solohov: Emberi sors. A hazai magyar serdülők irodalmi érdeklődésében a legmarkánsabb változást az ismeretterjesztő irodalom olvasottsága terén tapasztalhatjuk. A gyermekek és az ifjúságszámára írt, pedagógiai szempontból rendkívül jelentős sorozatok a leginkább olvasottak: (Nagy emberek élete, Bölcs Bagoly, Képes földrajz, Képes történelem, így élt... stb.),. de számos, felnőtteknek szóló népszerűsítő könyvet is felsoroltak. A természetről, a fizikáról, elektromosságról, gépekről, halászatról, állatokról, növényekről, bélyeg és egyébtárgyak gyűjtéséről elsősorban a fiúk olvasnak, a lányok az így élt... sorozat és a Képes, történelem könyveit helyezik előtérbe, valamint a Lányok könyvét, amely többrétű érdeklődésnek próbál eleget tenni; leggyakrabban azonban a női és az anyagi szerepre felkészítő könyvek után nyúlnak. Egyéb, majdani foglalkozásra is felkészítő olvasmányok: a lányok válaszaiban még mindig fehér hollónak számítanak. Az olvasmányok között a legkisebb számban a versek szerepeltek. A fiúk 2,1 %-a„ a lányok 5,8 %-a olvas verset, ill. versgyűjteményt. A szlovák szerzők adatait is figyelembe véve sajnos ez általánosnak mondható.37 Tóth Béla 1968-as adatai szerint a serdülő fiúk 2,8 %-a, a lányok 2,4 %-a olvas verset, s utal arra is, hogy a versolvasó kedv az általános iskola végére általában elapad. Ezt igazolják a mi adataink is. A legfiatalabbak még olvasnak verses meséket is, a felsőbb osztályosok viszont csak a memoriter versanyagot tüntették fel. A legolvasottabb költők ugyanazok, mint 1966-ban — Petőfi és Arany. Adyt úgyszólván csak a fiúk említették, József Attilát és az időben őt követő' költőket pedig inkább a lányok. Említésre méltó, hogy a tanulók nem tüntettek fel
