Irodalmi Szemle, 1985

1985/3 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Beniczky Péter magyar és szlovák verses példabeszédeinek változatai

a 250 magyar strófából pedig 130 hasonló a szlovákhoz.” Majd statisztikai adatokat közöl a témákról: hány magyar, illetve szlovák vers szól az Istenről, a tűrésről, a munkáról stb. A továbbiakban részletesen bemutatjuk, hogy az egyezések száma sokkal nagyobb és bonyolultabb, s az egybevetés kulcsát nem a különböző helyen felbukkanó motívumok, hanem bizonyos szabályosan váltakozó sorrend szolgáltatja.

Az egybevetés előtt pontosabban meg kell határoznunk, milyen szövegeket hasonlítunk össze. A Magyar rithmusokról tudjuk, hogy szintén nem állnak rendelkezésünkre Be- niczky kézírásában, csupán az 1664-es kiadás, amelyet a végrendelet értelmében Bartók István kanonok rendezett sajtó alá. A Régi magyar költők tára XVII. századi köteteinek (2—10. k.) kiadói azonban ezek egy részének hitelességét kétségbe vonják. Szakszerű jegyzeteiben főként Varga Imre mutatta ki, hogy számos költemény nem is Beniczkyé, hanem a kiadó Bartók István tette bele a kötetbe Nyéki Vörös Mátyás néhány vallásos énekét az első részbe, s a második rész végére pedig valószínűleg a saját versét, A világ fiaitól való búcsúzása egy magyar nemes személyneve elműt. Ezek a versek aztán rendszeresen így jelentek meg Beniczky neve alatt, igen gyakran, pl. Pozsonyban, 1803-ban. Varga Imre észrevételét alátámasztja az a tény is, hogy a nem hiteles versek a szlovák változatban nipcsenek benne, s a példabeszédek vésén álló nemes személyt sirató ének helyett a szlovákban eey Beniczkyre emlékeztető Supplementum (Toldalék) áll. (A könnyebb érthetőség kedvéért a verset Jenei Ferenc helyesírási átírása szerint közöljük. Magyar költők. XVII. század, Bp. 1956)

Eliáš a szlovák szövegeket az 1931-es kiadásba az első kiadásból írta át, s mivel azok nyelve és helyesírása bonyolult, fejtegetéseinkben igénybe vesszük Sasinek betűhív kiadását is. Sasinek két helyen téves számozást is jelöl, kétszer számozzák a 135—137. verseket, a 209. után pedig a 220. szám következik, tehát egy csomó hiányzik. A szlovák változatban a verses példabeszédek után a Supplementum következik, amely a magyarban nincs meg. A szlovák kiadásból viszont hiányzik a Magyar rithmusok eeész első része (istenes és vitézi versek), tehát csak a második rész, a Közönséges (általános) magyar példabeszédek vethetők össze a Szlovák yerseírkel. Ennek alapján az is felvetődhet, hogy a szlovák versek hitelesebbek, mert nincsenek bennük olyan betoldások, amilyeneket Bartók István tett be a magyar kötetbe.

Beniczky magyar és szlovák verseinek egybevetésével már többen is próbálkoztak, főként abból a szempontból, hogy a szlovák szövegek fordítások-e vagy önálló költemények. Mindkét szempontnak vannak hívei, mivel a költemények többsége nem pontos fordítás, hanem szabad variálgatás, s váltakozó példák, hasonlatok előfordulnak nemcsak a szlovák és magyar, hanem az egynyelvű szövegen belül is. A tüzetes egybevetés során azonban új kulcsot találtunk az összehasonlításhoz, s azt is meeállaDÍtottuk, hogy nemcsak a példabeszédek hasonlóak vagy azonosak, hanem más szlovák költeményeknek is megvannak a magyar megfelelői, a kötet végén. Kovács Dezső Beniczky Péter élete és költészete című tanulmányában (Itk. 1906, 444.) észrevette, hogy csak helyenként egyeznek a magyar és szlovák példaversek, oktató rigmusok. De tüzetesebb egybevetéssel megállapítható, hogy a sorrend néhol kevert ugyan, de lényegében megfelelő. Az oktatő-moralizálő versek ugyanis bizonyos témakörök szerint vannak csodot- tosítva, s kétféle váltakozás van köztük: a mondanivaló megfelelése a kétnyelvű szöveg között, több-kevesebb egyezés vagy eltérés a mondanivaló kifejezését szolgáló példák, hasonlatok között. Lássuk konkrét példákon, hogyan keletkeztek ezek. Az axiómák, közmondások, erkölcsi oktatások egy-egy igazság megállapításával kezdődnek, s ez rendszerint azonos az első három verssorral, amely Balassiéhoz hasonlóan egy mondatot tartalmaz: 19 szótaenyi hosszú, s belső rímekkel így van felosztva: 6a6a7b. Ezt a magyar szövegben további hármas sor követi, amely vagy logikusan folytatja a felvetett ieazságot, vagy szabad asszociáció alapján más területről vesz (szabadon választ) kevésbé hasonló, de képzettársítással kapcsolható példát. Ezt először mai példán mutatjuk be. mert köztudomású, hoey Beniczky verseinek utóélete is van. Mind a magyarban, mind a szlovákban közismert néodal a Kutyából nem lesz szalonna kezdetű, amely a magyarban rendhagyó kénzettársítá'sal folytatódik [nem leszek asszony bolondja), majd újból eey eltépő, de kéüzettársítással kapcsolt példa következik. A szlovák népdal egyöntetűbb fo’ytatású, az azonos kezdet után: farkasból nem lesz bárányhús. („Nebude zo p-.a slan;na, ani z vlka baranina ”) Ilyen lellegű egyezéseket Beniczky verseiből a továbbiakban még bőven idézünk, ezek egyúttal azt is bizonyítják, hogy rit