Irodalmi Szemle, 1985
1985/3 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Beniczky Péter magyar és szlovák verses példabeszédeinek változatai
eíö émmÍš BENICZKY PÉTER MAGYAR ÉS SZLOVÁK VERSES PÉLDABESZÉDEINEK VÁLTOZATAI Csanda Sándor Az addig csak magyar költőként (Balassi-utánzóként) ismert Beniczky Pétertől (1606— 1664) 1873-ban a Matica slovenská titkára, F. V. Sasinek szlovák verseket is közölt kéziratos gyűjteményből, néhány soros bevezetéssel és datálással. Erről a magyar sajtóban röivdesen a megjelenés után azt írták, hogy Beniczky Magyar rithmusok (1664) című műve második részének, a Közönséges magyar példabeszédeknek a fordítása., A kézirat azóta elveszett, s jómagunk a Magyar—szlovák kulturális kapcsolatok című könyv előkészítésekor a Matica levéltárában Beniczkynek egyetlen szláv írását sem találtuk. Nem tartja valószínűnek Beniczky szerzőségét a Matica volt munkatársa, Rudo Brtáň irodalomtörténész sem (1. Tradície a literárne vzfahy. Br. 1972. 103—104. A magyar— szlovák kapcsolatokkal foglalkozó szomolányi konferencia anyaga.) Brtáňnak igaza van abban, hogy a szlovák versek kiadásának datálása pontatlan, s Sasinek csak egy előző tulajdonos, D. Rešetka véleménye alapján tartja Beniczky kéziratának, s teszi keletkezését 1652-re. A versek végén ugyanis ilyen dátumozást talál: 1685—1652 = 33, s jegyzetben ezt úgy magyarázza, hogy a költeményekhez írt Register (témajegyzék) utólagos toldás, amely harminchárom évvel később készült. Csakhogy ezek az évszámok még a Register előtt állnak, amely jórészt az első sorok utólagos hozzáírásából keletkezett tartalomjegyzék-féle. A régi kódexekben nem jelölik évszámmal az Ilyen jegyzék összeállítását. Valószínűbb az a feltevés, hogy az évszámok a szerzés és a másolás (átdolgozás?) közti időpontot jelölik. Michal Eliáš, a Matica martini tudományos dolgozója, 1981-ben népszerű formában Is kiadta Beniczky szlovák verseit, s a kötethez írt tanulmányában és jegyzeteiben főként magyar szerzők írásaira támaszkodik. Michal Eliáš Horváth Etel szlovák szakos hallgatónak a Komenský Egyetem Bölcsészkarán írt szakdolgozata alapján ismerteti a magyar ritmusokkal való egybevetést is (átvéve az ilyen dolgozat hibáit és félreértéseit is, mert magyar nyelvtudás nélkül nem lehet azokat felismerni). A szakdolgozat megállapításait Eliáš az utószóban így foglalja össze: „A Szlovák versek 217 strófájából és a Magyar rithmusok 250 versszakából (eltekintve a 30 vallásos verstől) 24 vers teljesen megegyezik, vagyis egyezik a fő gondolat, és a példák is, amelyekkel ezt kifejti. 49 olyan strófa van, amelyekben az alapvető gondolat egyezik, de különböznek az ezt részletező példák. Ebből az következik, hogy a 217 szlovák versszakból 128 hasonló a magyarhoz,
