Irodalmi Szemle, 1985
1985/10 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Irodalmi paródiák két háború közti sajtónkban
V. PARODISZTIKUS KÖNYVISMERTETÉS PAMFLETl HANGOKKAL DARVAS HENRI: Erdős Renée: Az élet királynője . .. Erdős Renée antiszemita zsidó hiszterika, akinek egyetlen érdeme a Brődy Sándor szerelme volt. Ezt írja meg ebben a könyvében, persze olyan szubjektívan, hogy kitűnik belőle Bródy rosszasága és az ő jósága, szépsége, tehetsége, körülrajongottsága... A pesti lipótvárosi hiszterikák kugler helyett eszik az élet királynőjének könyveit, amin nem lehet csodálkozni, mert Rezsin néni az ő nyelvükön, az ő nívójukon írja könyvelt. Minden oldalon a legnagyobb bekezdés arról szól, hogy neki milyen szép, milyen csodálatos alakja, haja, combja és kombinéja van, milyen nagyszerű nőstény ő, aki érzékeivel mindig hatalmába tudja keríteni Bródy Sándort, és ezzel bávatagon és öntudatlanul a legsúlyosabb kritikát mondja saját magáról... Aszongya, hogy Bródy Sándor George Sandhoz hasonlította őt. Hát hiszen lehet. Sand írásait sem lehet elolvasni, és Musset vagy Chopin szekszualitása nélkül őrőla se tudták volna, hogy létezik ... Bródy hímségének paroxizmusában vállalta az Erdős Renée dadogásainak elhelyezését, holott tudta, hogy semmivel sincs több tehetsége ennek az egocentrikus, éjjel-nappal evő antiszemita allűrös zsidólánynak, mint Haraszthyné Szederkényi Annának, aki ha rosszul is, többet lejsztolt Renátánál, mert legalább magyarra kopírozta Marlittot és folytatta Beniczkyné Bajza Lenke smoncáit... Renée aszongya, hogy Bródy hisztériás volt. Ez lehet. Művésztulajdonság. Brődy hisztériás író volt, Renáta azonban egy írőhiszterika, aki olyan konzervatív és kicsinyes, hogy bűnéül veti fel Bródynak a kozmopolitaságát, sőt a sorok között a zsidóságát is. Mert Reskát az öreg zsidó krajzleros papája a pult körül kergette, ha azt mondta, hogy ő nem akar majd egy gojhoz férjhez menni... Szóval Erdős Regina leült megírni szerelmét Bródy Sándorral. Irt, írdogált, míg kiiri- gált magából huszonöt nagy ívet és közben levetkőzött a nagy nyilvánosság előtt. Hogy mindenki lássa, milyen szép teste, milyen egészséges nagy, széles combjai voltak neki fiatal korában. Ez a Renée határozottan pályatévesztett. Szép testtel, nagy csípővel igazán nem az írői pályát kellett volna választania. (Futár-Stefi, 1927) VI. ÍRÓK PARODIZÄLÄSA KITALÁLT KÖNYVCÍMEKKEL ÉS MINI ANNOTÁCIÓKKAL Ezt a paródia-változatot egyetlen szerzőnek, Spielberger Leónak olyan anyagával mutatom be, amely a Magyar Újság 1936. január 1-i számában a következő cím alatt jelent meg: Ismerd meg önmagadat! — Szlovenszkói magyar írók, publicisták, művészek paródiája. A paródiák elé Spielberger ezt a bevezetőt írta: „A főszerkesztő a lelkemre kötötte, hogy nagyon röviden írjak az írókról és publicistákról, mert komolyabb dolgokra kell a hely. így nincs más hátra, mint íróink és publicistáink kész vagy készülő munkáinak csak a címét, kivételes esetben pedig rövid tartalmát közölni. Talán elegendő is lesz. Néha egy jó cím sokat sejtet. Meg vagyok győződve arról, hogy néhány könyveimet íróink át is vesznek tőlem. Nem lesz ellene semmi kifogásom.” Mivel az olvasók egy része az első irodalmi szakaszunkat kevéssé ismeri, a paródiák megértését az itt következő rövid kisegítő magyarázatokkal könnyítem meg: Szalatnai Rezső igen önérzetes és az írásait nagyratartó szerző volt. — Barta Lajosnak számos lapalapító és egyesületalapító kísérlete volt, melyekből csak kevés valósult meg. — Balogh Edgár (és sarlós társai] publicisztikai hangnemét egy ideig túlzott dinamizmus és idegenszerűség jellemezte. — Sellyei József egyik művének címe Hatszögletű föld volt. — A színigazgatóként és rádiőszerkesztőként is működő Juhász Árpád néhány témáját több műfajban feldolgozta; egyik regényének címe Hamlet dán királyfi volt. — Egri Viktor a két háború közti időben apósa fehérneműkészítő üzemében könyvelős- ködött. — Palotai Boris már 1938 előtt, csehszlovákiai magyar író korában kapcsolatokat keresett a filmgyártással, akkor sikertelenül. — Neubauer Pál kétnyelvű (magyar—
