Irodalmi Szemle, 1985
1985/10 - Ardamica Ferenc: Görbe Tükör előtt
— Ha Allahot ismersz, ezt ne firtasd! Valahogy úgy hozta a sors, hogy magam sem tudom. Különben is, Zsófia meghalt. — Ez tény. De már megbocsáss, szereplőid olyan furcsán reagálnak erre a szomorú eseményre. Gézát például szeretkezésre buzdítja a gyászeset. Jó, jó, a testi szeretkezésből végül lelki lesz. — Na és? De azt csak elismered, hogy a téma kitűnő? — A három gyászos napba sűrített cselekményre, a szereplők összezártságára gondolsz? Valóban, ez szinte Alfred Hitchcock-i alaphelyzet. Am amit Sir Alfred tenne, azt te, Katinkám, elmulasztod. Pedig micsoda dráma sűrűsödhetne, kerekedhetne ebből! Sajnos, a Zsófia halála miatt érzett bánatom, mely lelkűk mélyéig felkavarhatta volna a szereplőket, győzedelmeskedik a viszontlátás fölött érzett öröm. De mi a fenének akkor a temetés? Elég lett volna a Kerekes kút lebontása előtt egy utolsó, nosztalgikus, emlékeket árasztó családi összejövetel is! Hiszen a szereplők úgyis csak esznek és esznek, mint ama rossz francia filmben, ha nem tévedek, A nagy érzelmektől megjön az étvágy volt a címe. És Margit a végtelenségig főz ... Sok a főzés, kevés a lázadás ebben a regényedben. Aki pedig mégis föllázad benne valami ellen, az is ráfázik. Például Margit apja. Az egyedüli komoly lázadás Imre erdőbe való szökése, miután rajtakapta édesapjával Margitot... Konfliktus pedig? ... Mindenki könnyedén belenyugszik mindenbe: Vera a készülő válásba, Géza a kinnmaradásba, Margit a cselédsorsba, Imre a kilátásba helyezett pályadíj elvesztésébe, valamint a kerekes kút lebontásába, s mindnyájan Zsófia halálába. Olvasás közben szinte vártam, hogy valaki elveszítse a fejét, elájuljon a rátörő emlékek, avagy a gyász súlya alatt, hisztériás rohamot kapjon, egyszóval valami szokatlant, de logikusát cselekedjen, ám csak könnyeztek (néha), és Dégenfeldék ezüst evőeszköze nyújtotta ügyesen a feszültséget... Elárulhatnád, Katinkám, mit tudsz felhozni mentségedre? — Háp ... háp ... — Tessék? — Várj, míg szóhoz jutok! Tehát: amiért ti a csehszlovákiai magyar irodalomban — szóval odahaza — ilyen undokok vagytok, azért kell nekem néha búfelejtés, feltöltődés, kerekeskútból-vízmerés-kipihenése, plusz némi szex céljából átrándulnom egy kis közjátékra Kumadasira.
