Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - FIGYELŐ - Jaroslava Pašiaková: Tiszteletadás Debrecennek és kultúrájának

Feledhetetlenek maradnak számomra Bán Imre professzor érdekes, utánozhatatlan szellemességgel fűszerezett előadásai, melyeket olykor egybekötött a város műemlékeinek megtekintésével, elsősorban a híres debreceni Kollémiuméval.

Számunkra, akik a Komenský Egyetemről, a Jókai-hősök városából érkeztünk Debrecenbe, különleges varázsa volt Barta János professzor előadásainak s a dolgozószobájában tartott konzultációknak. Nyugdíjba vonulása előtt egy rövid ideig a mi tanszékünkön adott elő, s így hallhattuk élettel teli, érdekes előadásait Arany Jánosról és Jókai Mórról. Ügy láttuk, hogy Barta János jól érezte magát nálunk. Amiként mi érezzük Debrecenben a lakóinak tudatalattijába és a kövekbe írt történelmet, Barta János is ilyen érzésekkel járta be városunkat, ahol egykor a magyar országgyűlések zajlottak, ahol Szentirmay gróf, Kárpáthy Zoltán élt és harcolt a maga és mások boldogságáért, s ahol a szépséges Mayer Fanny viselte gyötrelmeit. Csodáltuk, milyen fiatalosan, frissen kapaszkodik fel Dévénybe, ahol — a Morva és a Duna összefolyása felett — elszavalta nekünk Ady híres költeményét.

De térjünk vissza újra Debrecenbe, ahol még sok más jó barátunk él ás alkot: Gunda Béla professzor, a világhírű néprajzkutató, nemzeteink őszinte barátja, Nagy János docens, egyetemi hallgatóink pártfogója és mások.

Ez a város nyári oázisa mindazoknak, akik a magyar kultúra legújabb eseményeivel kívánnak megismerkedni; egyeteme üdítő hatású zöld övezetben fekszik úgyszólván a város közepén — tulajdonképpen egy önálló egyetemi városka, környékén fürdőmedencék, gyógyvíz, az erdő közepén szabadtéri színpad, ahol az egyetem vendégei folklór- és más bemutatókat nézhetnek meg. Debrecenben kellemes kis kávéházak, mozik vannak, van színháza, néhány érdekes, kisebb-nagyobb múzeuma, jól berendezett kiállító- termei, melyeket szabad időnkben érdemes megtekintenünk. Utolsó ott-tartózkodásom során — hallgatóimmal együtt — meglátogattuk például a Déri Múzeumot, a Medgyessy Ferenc Múzeumot, a Hollós László Emlékházat. És felfedeztük a nemrég berendezett Debreceni Irodalmi Múzeumot.

A városi tanács 1980-ban hívta életre a Déri Múzeumnak ezt a kicsiny, de anyagában gazdag, kitűnően vezetett fiókintézményét Borsos József egykori neves építész lakóházában, a Vénkertben helyreállított Borsos-villában. Itt nyílt meg a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállítása Debrecen és a magyar irodalom címmel. Az irodalmi élet ötödfélszáz éves fejlődése és a múzeum által összegyűjtött anyag gazdagsága lehetővé és jogossá tette az önálló épületben való állandó Irodalmi kiállítás bemutatását. A három nagy egységre tagolódó kiállítás célja és feladata, hogy rövid áttekintést nyújtson Debrecen irodalmi múltjáról és az ebben a városban élt írók munkásságáról.

A Debrecen, ó-kikötő című rész az 1500-as évektől a felvilágosodásig kíséri nyomon a város kulturális törekvéseit. Huszár Gál 1561-ben menekült ide nyomdájával, és ezzel megvetette Magyarország legrégibb ipari üzemének, a most négyszázhuszonnégy éves debreceni nyomdának az alapjait. Itt látott napvilágot a Toldi-monda első irodalmi feldolgozása: Ilosvai Selymes Péter históriás éneke. Tinódi Sebestyén, a történeti históriáiról Ismert énekes-szerző Debrecenben írta Cronica címmel megjelent gyűjteményének több darabját. Melius Juhász Péter itt alkotta meg nagyhírű munkáját, a Herbáriumot, amely nemcsak debreceni, hanem országos viszonylatban is a magyar botanika alapműve lett. A prédikátor és nyelvész Komáromi Csipkés György Debrecenben Irta és nyomtatta ki az első magyar nyelvű angol nyelvtankönyvet.

A debreceni nyomda nagyrészt magyar nyelvű kiadványokat jelentetett meg, s ezzel nagy érdemeket szerzett az irodalmi nyelv megalkotásában. Mindehhez szilárd alapul szolgált a debreceni Kollégium, amely a szegények tehetséges gyermekeinek is lehetővé tette a tudományokkal való ismerkedést. A külföldet járt tanárok és diákok bekapcsolták Európa szellemi vérkeringésébe az ország ekkortájt legnépesebb városát, Debrecent.

A kiállítás második része a felvilágosodáshoz és az 1948—49-es forradalomhoz és szabadságharchoz fűződő anyagot őrzi. Debrecen szellemi életének egyik kimagasló csúcsa erre a két korszakra esik.

A Zsendül a józan okosság című felvilágosodás kori részben a nagy eszmeáramlat debreceni eredményeit megvalósító alkotók szerepelnek: Földi János, a füvész-poéták mestere, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály. Itt történik említés az úttörő szerepet betöltő híres kollégiumi professzorokról: Maróthi Györgyről és Hatvani Istvánról, a „debreceni Faustról”.