Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - FIGYELŐ - Jaroslava Pašiaková: Tiszteletadás Debrecennek és kultúrájának

TISZTELETADÁS DEBRECENNEK ÉS KULTÚRÁJÁNAK Jaroslava Pašiaková Szeretem Debrecent. Egész valója közel áll hozzám, jót tesz nekem a levegője (annak ellenére, hogy Közép-Európa egyik legmelegebb települése) — röviden, a szívemhez nőtt. Nyilván azért van ez így, mert varázsát nemcsak az épületei, műemlékei adják, hanem elsősorban a benne élő emberek. S Debrecenben nekem sok olyan jó, nagyra becsült, kedves barátom van, akinek élete és munkája számomra nem közömbös. Látom és elevenen érzékelem a városnak és szorgos lakóinak mesterkéletlen, természetes kulturáltságát. A Komenský Egyetemen már hagyománnyá vált, hogy minden évben, a nyári szünet­ben Debrecenbe küldjük hallgatóink egy csoportját a mára már világhírűvé vált nyári egyetemre, ahol zömében külföldi, nem magyar nemzetiségű hungarolőgusok találkoz­nak. Debrecen a Nagyalföld kapuja. Bár távol fekszik az ország szívétől, kapcsolatot tart fenn az egész világgal, a világ számtalan értelmiségijével. Kapcsolatait a maga ere­jéből, saját hagyományaira és értékeire alapozva teremtette meg, s a legbékeszeretőbb és egyben a legtartósabb formában, az élő emberi kapcsolatok által tartja fenn. A debreceni nemzetközi hungarológiai nyári egyetemnek sokéves hagyományai van­nak. Az egyre elevenebb visszhang s a földgolyó legtávolabbi részeiből való egyre nagyobb látogatottság meggyőzően tanúsítja a város sok vezető kulturális dolgozójának kiapadhatatlan lendületét, mindenekelőtt azoknak a professzoroknak az önfeláldozó munkáját, akik Közép-Európa legimpozánsabb egyetemi épületében dolgoznak; a Kossuth Lajos Tudományegyetem a Nagyerdőben, gyönyörű és egészséges környezetben fekszik; olyan értelmiségiek százait, ezreit nevelte fel a magyar kulturális és politikai élet számára, akiknek valamennyi nemzedéke a régi és dicső egyetem hagyományaihoz és tanítóinak örökségéhez kötődött. Debrecen a „folyamatosság városa”. Hírneves orvosi tanszékén jelentős tudósok dol­goznak, akiknek egyikét, Krompacher professzort az Academia Instroplitana jubileumá­nak évében a Komenský Egyetem díszdoktorává avatták. Krompacher professzor a Krom­pachy néven ismert szanatóriumot alapító „orvosdinasztia” leszármazottja. A bölcsészkar nagyra becsült professzorai, ma már a magyar irodalomtudósok doyen­jei (szeniorjai), ösztönző és nevelő hatással voltak sok külföldi kulturális dolgozóra, köztük a mieinkre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom