Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - NAPLÓ - Karol Tomiš: A sziktivkari VI. Nemzetközi Finnugor Kongresszus

félszer nagyobb, mint a mi köztársaságunk, de csak 1150 000 lakosa van. Közülük 281000 vallja magát komi nemzetiségűnek.

Sziktivkar magán viseli az utóbbi huszonöt év gyors gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének jegyeit. A város széles útjai és utcái nagyrészt modern, többemeletes épületek, zöldövezetek és parkok között futnak. A nagy októberi szocialista forradalom után ötezren lakták, lakóinak száma most meghaladja a száznyolcvanezret. A város a köztársaság ipari, tudományos és kulturális életének központja. A Szovjet Tudományos Akadémia komi részlege 300 tudományos dolgozót foglalkoztat. Közülük 12 a tudományok doktora és 150 a tudományok kandidátusa. A részleg nyelvi, irodalmi és történeti intézetének nagy része volt a kongresz- szus megrendezésében.

A kongresszus központi témája így hangzott: Az uráli finnugor nemzetiségek nyelve, sajátosságai, kultúrája, történelme és jelene. E témával foglalkoztak a kongresz- szus plenáris üléseinek előadásai és a szakosztályokban elhangzott előadások zöme. A kongresszus munkája azonban a teljes finnugrisztikát átfogta. Például a finn nemzeti eposz, a Kalevala kiadásának 150. évfordulója alkalmából szakosztályközi ülésre került sor, melyet e mű sokoldalú analízisének és történelmi-társadal- mi összefüggései vizsgálatának szenteltek. Nagyszámú előadás hangzott el a magyar, észt, finn és karéliai etnikum nyelvéről és kultúrájáról.

A kongresszus munkájának súlypontja a nyolc szakosztályban volt, amelyek szű- kebb témák szerint alosztályokra oszlottak. A három nyelvtudományi szakosztály az uráli finnugor nyelvek: a komi, mord- van, mari, udmurt, manysl és a chanti nyelvtani, fonetikai, dialektológiai kapcsolat- és nyelvtörténeti kutatásának eredményeit taglalta. Sokrétűek voltak a néprajzi szakosztály előadásainak témái. Átfogták a finnugor nemzetek és nemzetiségek etnogenezisének és etnostruktúrájának, az etnokulturális folyamatok periodizációjának problémáit és egyes korszakainak vizsgálatát, beleértve a legújabbat is. Megvitatta továbbá az etnikumok kulturális kölcsönhatásainak kérdéseit, a természetitársadalmi környezet és az élet- és termelési mód közti viszonyokat, a család szervezetét, valamint a szaktudomány problémakörébe tartozó több más kérdést is.

Az archeológiái és a fizikai antropológiai szakosztály figyelemre méltó felfedezésekről számolt be Északkelet-Európa őstörténetéből, a finnugor törzsek ókori korszakából, az egyes törzsek eredetéről és formálódásának útjairól, némely szempontból módosítva az eddigi elképzeléseket. Olyan új módszereket alkalmaztak, mint a plasztikus antropológiai rekonstrukció vagy a dermatoglifika. A szakosztály munkája hozzájárult a Szovjetunió területén élő finnugor nemzetiségek múltjának tisztázásához, még ha némely kérdés nyitott maradt is, vagy ellentétes hipotézisek szintjén áll, mint pl. némelyik permi finn törzs etnogenezisének kérdése.

Az előző kongresszusok gyakorlatától eltérően ez alkalommal a folklorista szakosztály keretében külön népköltészeti és népzenei alosztály alakult. Mindkettőben a történeti összehasonlító módszert alkalmazták a finnugor folklór és az indoeurópai és ural-altaji nemzetek folklsrjá- nak sokrétű összefüggésben való tanulmányozásában. Figyelmet szenteltek a folklór minden műfajának, a legélénkebb vitát mégis a finnugor törzsek eposzainak problémáiról szóló előadások váltották ki. Szó volt a mítoszokról is, a kölcsönhatásokról, a folklór-műfajok poétikájáról, a népköltészet versmértékéről és hasonlókról. A népzenei alosztályban a vokális, hangszeres és táncfolklór kérdéseit vitatták meg. A kongresszus résztvevői a hagyományos zeneszerszámokkal is megismerkedhettek.

Az irodalomtudományi szakosztály előadásai a finnugor irodalmak néhány központi problémájának megvilágítását és azok kutatását célozták. Érintették a finnugor irodalomtudomány elméleti kiindulópontjait és metodológiai kérdéseit, a mai finnugor irodalmak irodalomtörténeti feldolgozásának, értelmezésük ideológiai szemléletének kérdését, az irodalomtörténész egyéniségének szerepét a mű közvetítésében, a kritikai gondolkodás állapotát az egyes nemzetiségi irodalomtudományokban, az irodalmi közösségek és irodalmi kapcsolatok problematikáját. A következő témakört a finnugor irodalmakban fellelhető stílusok, irányzatok és műfajok kérdései, a népi és nemzeti irodalmi hagyományoknak az ezek formálásában és mai állapotában betöltött feladata, a nemzetközi és a nemzeti viszonya, az irodalmi hősök megformálásának problémaköre stb. képezték. A szakosztály munkájából aktívan kivették részüket Csehszlovákia kép