Irodalmi Szemle, 1985
1985/7 - Mészáros László: A Górebi kráterek (elbeszélés)
— Visszamegyek Therófhoz, felszerelést kérek tőle ... Aztán a fennsíkon túli világ felé veszem az irányt. Talán arrafelé is értelmes lények élnek... — Biztosan, Endor! Megkeressük, megtaláljuk őket hamarosan. — Megkeressük? Mi ketten? — Náthán Therófnál vár rám, egész kis csapattal készülünk a folyón túlra ... Nagyot néz majd, hogy micsoda kinccsel érkezem... — Mire gondolsz? — Hát terád! Szükségünk van bátor, értelmes lényekre. Nagy útra indulunk! — Sokkal nagyobb kincs van nálam, mint parányi személyem. ikab kíváncsian hátrafordult. Endor ama bizonyos bőrdarabkát mutatta feléje. A gyé világosságban Akab még nem láthatott tisztán, de megérezte, mi van Endor kezében. A górebi kráterek rajza volt. 6. A szerző megjegyzései: A Jábessel kapcsolatban ismert egyetlen történelmi tényről a rimmoni hivatalok azon feljegyzése szól, mely szerint 1. e. 37-ben Péthorban kivégeztek egy Jábes nevű egyént. A feljegyzés azonban sem Jábes bűnéről, sem pedig kivégzése módjáról nem tesz említést. A kivégzés helye, a Náb kanyaréban fekvő Péthor, a mondákban fennmaradt változat mellett szól. Ez azonban még korántsem döntő bizonyíték. Kara el Abidán személyének tisztázatlansága azt a feltevést látszik igazolni, hogy ezen a néven maga Akab adta közre Jábesnek tulajdonított beszédeit és tanításait. Akab, az Elezeóri Tudományos Akadémia megalapítója, egyszersmind Náb városa és a Nagy Náb Birodalom megalapítói közé tartozik. Ránk maradt életrajza szerint a Nagy Tavak vidékéről származott, Rimmonban művelődött, és a górebi kráterek felderítése után hagyta el Ferronikumot. Ez i. e. 30-ban, Ferronikum hanyatlásának a kezdetén történhetett. Harminc év kellett tehát a fennsíkról érkező kis (?J csapatnak ahhoz, hogy új várost alapítson, új időszámítást kezdjen, s a kerék, a vitorla, az eke stb. feltalálásával lerakja civilizációnk alapjait. Az iménti kérdőjel arra utal, hogy a bevándorlók számáról nincsenek pontos adataink. Ezen a téren Akab feljegyzései is meglehetősen foghíjasak, s tulajdonképpen Endor származását is homály fedi. Náthán, Nábia első kormányzója kétségtelenül azonos a rimmoni királyi sarjjal, és a Gróf-nemzetség is bizonyítani tudja górebi származását (Therof, Geróf, Gróf). Az azonban sohasem derült ki, hogy Nábia zseniális hadvezére, a Nagy Dór az ősi bevándorlókkal érkezett-e, vagy pedig a Deltából származik. Hanem a fantázián kívül bizonyos nyelvi invencióra is támaszkodhatunk. A támárok nyelvén ugyanis a „nagy” fogalomnak az „eni” felel meg. Az „eni Dór” tehát egyenlő a Nagy Dórral. Ha viszont a két szót egybeírjuk — Enidór —, olyan nevet kapunk, melynek hasonlósága az ősi rimmoni Endórral több mint szembetűnő. Hangsúlyozzuk: nem szándékunk kétségbe vonni, hogy a támárok már időszámításunk kezdetén zseniális embereket adtak civilizációnknak, ám történelmileg és logikailag azt tartjuk elfogadhatóbbnak, hogy Nábia mindhárom tartópillére a Górebi-fennsíkon edződött. Utóirat: Néhány év múlva térhajóink elindulnak a mindenségbe, ahol talán a Górebi-fennsíkon járt óriások otthonát is fellelik. Valószínűleg olyan világokba is elvetődnek, majd, melyeknek lakói még csak történelmük kezdetét élik. Ezért fontos számunkra, illetve csillagvándoraink számára Akabnak és társainak az üzenete: az Égi Királyokkal, a különböző misztikus hitekkel szemben nem egy ellenkirályt, nem egy ellenhitet kell harcba indítani, hanem a tudásba, az értelembe vetett hitet. Civilizációnk igazi motorja ugyanis nem csillaghajóink plazmahajtóműve, hanem az Elezeóri Tudományos Akadémia ...
