Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - NAPLÓ - Szénássy Zoltán: 1849-es naplójegyzet Komárom ostromáról

lakók — házaikat mind elhagyták, s a Rozália tér tájékára menekültek; én azonban ez nap a nagy veszély közt sem hagytam el házamat, honan a Családomat én is a Rozália térre küldettem.” Az ostrom alkalmával azonban a híres Beöthy ház is belövést kapott. így a család kénytelen volt meghúzni magát a rokonoknál, a város távolabbi negyedeiben. Erről a Napló így tudósít: „Mártius 21-én reggeli 6 V2 órakor amidőn a Szobákbeli Bútorokat a veszedelemtőli megmentés végett a pint- zémbe kezdtük hordani, a Bomba az udvaromba be csapott, ott Szélyelpatant, az ámbituson a Kölábak közti falakat kidöntötte s az udvarra néző ablakoknak üvegét össze zúzta. Ekkor mind magam, mind pedig a tegnap este megszűnt bombázás alkalmával hazajött Családommal együtt a Házamat el hagytuk, s magam a Rozália térre Nagy Sámuel Komám Uramhoz a Családom pedig a Víz utcára Hegyi Mihály Komám Uram házához menekültünk.”

A hetekig, hónapokig tartó ostrom alatt, amikoris a családok nagy része kénytelen volt elhagyni otthonát, nem volt tanácsos őrizetlenül hagyni a házat. A naplóból megtudjuk, hogy a Beöthy család házőrzőt alkalmazott, jó pénzért. Az akkori gazdasági helyzetet figyelembe véve, igen jelentős pénzösszeget juttattak egy-egy házőrzőnek. Nagyjából egy napi napszámnak felelt meg. Az akkori árviszonyokról bőven tájékozódhatunk a Naplóból: „Mutzí tehenem 8 hetes borját eladtam 35 Frt.” „Egy SzegSárga szinű, s Sárga nevű hátas lovat vettem — 125 Frt.” A napszámról pedig így tudósít egy bejegyzés: „A házam tsí- nállásánál dolgozó 2 napszámosnak fizettem 3 Frt.” A március 22-i és az azt követő bejegyzések az őrizési díjakról ezeket mondják: „Mikolay Józsefnek egy Napi házam őrzéséért fizettem 1.30 Frt.” Március 22-e után Beöthy Gáspár egy állandó őrt fogadott: „Csehi Jánost a Bombázás alatti időre házam őrzésére megfogadtam, a megalkudott bére minden 24. órára 1 Frt 15 kr.”

Komárom egyharmadát az 1849. szept.

27-i tűzvész pusztította el, a maradék kétharmadot a bombázás tette a földdel egyenlővé. A komáromiak távolabb lakó rokonaiknál, vagy a Cigánymezőn összeütött sátrakban, bódékban vészelték át a keserves napokat. A Beöthy család is bérelt a Cigánymezőn egy ilyen hevenyészett házikót. Erről az alábbiak olvashatók a Naplóban: „Április 27-én Mikos Ats meater

Űrnak a Czigány mezőni Sátora Kultsát, melyben f. hó 16-odikától fogva ma reggelig, és így 11. Napig laktunk — átadtam.” A bombázás következményeiről ír Komárom krónikása, Szinnyei József is, aki rokoni viszonyban volt a Beöthy családdal: „Április 30. Délben még bementem a városba, az öreg Beöthy-ékhez is, hol a bomba fölötte sok kárt tett.”

Az ostrom történetét és a lakosság szenvedését Jókay Eszter is megörökíti Komáromi emlékek 1848/49. évekből című Írásában.

De lapozzuk tovább Beöthy Gáspár naplóját. Az ostrom idején égett le a Jókay ház is. E nevezetes eseményről a következők olvashatók: „Mártius 29-én: A Bomba a Nagy Mihály Curiális házba bé csapott, ez meg gyulladván, erről Jókayné Komám Asszony háza is meg égett, erről pedig dél után 4. órakor a Templomunk födele égett le, s a Harangok el olvadtak.” Ebből a tragikus eseményből következett az a vallástörténeti érdekesség, hogy 1849-ben, hús- vétkor a reformátusok az istentiszteletüket a katolikus Rozália templomban tartották: „Április 8: Templomunk már elégve lévén, tehát a szent kereszti Húsvéti Isteni tiszteletünket az Űr vatsorája kiosztása nélkül, engedelem kinyerése mellett déli 12 órakor a Rozália Kápolnában Főtisztelendő Nagy Mihály Püspök úr alatt tartottuk.” Március végén már nemcsak a Duna felől, hanem a Vág—Duna irányából is lőtték a várost. „Mártius 31-én: reggeli órákban a Cs. K. Katonáknak egy része a Vág-Dunán túli barom vásári állomásról támadta meg a várost, Agyúkkal és Congvér rakétákkal." Makk József tüzérparancsnok ellen ekkor fegyelmi eljárás indult. (A vád egyébként alaptalannak bizonyult. Sz. Z.) Beöthy Gáspár, Szinnyei József révén, aki főhadnagyi rangban szolgált a védőseregben, értesült a várban történtekről: „Április 5-én: Mák- tüzéralezredest Puky Miklós Kormánybiztos Űr, hivatalának hanyag eljárása miatt, hivataloskodásától meg fosztotta, s hadi törvény bíráskodása alá rendelte.” A híres Beöthy házat több találat is érte. Az április 6-i belövésből ezeket jegyezte fel a ház gazdája: „Reggel 7. órakor az Ebédlő Szobámba a Bomba bévágott, s ott el pattant. A Stukatorokat be szakasztottá, a padlót, ajtókat ablakokat Káj- hát, a Szobámba lévő bútorokkal együtt össze darabolta.”

Kossuth április elején egyszerre két főtisztet nevezett ki Komárom parancsno