Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
A legnépesebb csoportot a közepes (158 tanuló, vagyis 31,60 %), illetve az alacsony fejlődésfokot elért (156, vagyis 31,20 %} tanulók alkotják. A lányok eredményei valamivel jobbak, ők vezetnek a közepesnél jobb fokot elérők csoportjaiban, a fiúk lényegesen nagyobb arányban szerepelnek az elégtelen érdeklődést mutatók kategóriájában Az összesítés alapján az derül ki, hogy a városi tanulók, különösen a lányok jobb eredményeket értek el, mint a nagyközségek és a kisebb falvak tanulói, jóllehet mindanütt hasonló arányban fordulnak elő elégtelen érdeklődést mutatók. A kisebb falvakban az elégtelen érdeklődést mutatók között a lánytanulók vannak többségben, még a fiúknál is 3 °/o-kal rosszabb az átlaguk. A lakóhely befolyása akkor tűnik ki leginkább, ha összehasonlítjuk az értékelő skála pozitív és negatív pólusait, illetve a közepes érdeklődést mutatóknál a jobb és a rosszabb értékeket elérőket összesítjük (a legmagasabb plusz magas, valamint az alacsony plusz elégtelen fokokat): város község falu összesan fiú lány fiú lány fiú lány a közepesnél magasabb 20,34 32,09 13,67 23,4 15,62 20,44 21,80 a közepesnél alacsonyabb 51,89 35,80 49,47 44,3 42,50 49,45 46,60 Nyilván hitelesebb képet kapunk, ha nem egy-egy kérdés alapján ítéljük meg a helyzetet. Milyen összefüggés van a tanulók társadalmi beállítódásának alakulása és az irodalmi érdeklődés fejlődésszintje között? A beállítódás pszichikai képződmény, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy a valóság bizonyos szakaszához gondolati, érzelmi' és cselekedeti síkon többé-kevésbé azonosan viszonyuljon.38 A beállítódások a világnézet építőkövei, formálásuk Igen fontos, bár nem kellőképpen hangsúlyozott pedagógiai probléma. A beállítódás alakulásában a külső tényezők, ráhatások nagy szerepet játszanak Ezzel kapcsolatban lép előtérbe az irodalom, az olvasás személyiségformáló szerepe. Amint Rubinstein írja, a személyiség beállítódása és irányulása tükrözi eszméit.39 Az eszményvilág alakulásában nagy szerepet játszik a személyiség kulturális szférája, hiszen az ismeretek, művészi élmények belejátszanak eszményeibe. Hatékony pedagógiai vezetéssel, pozitív példák és példaképek nyomán a serdülők is megtalálhatják a maguk eszményeit. Az az ideális, ha az egyén eszményképei azonosak a társadalmi elvárásokkal és célokkal. A tanulókat feladathelyzet elé állítottuk, melynek során három kérdésre kellett válaszolniuk. Az első kérdés a következő volt: Nem egy könyv keresi a választ arra, hogyan is legyen az ember boldog. Neked mi a véleményed, mikor boldogabb az ember: 1. ha szerény és le is tud mondani életszükségleteiről, 2. ha életszükségleteit egyre magasabb szintre fejleszti és mindent megtesz, hagy azokat elérje?40 A második kérdés azt tudakolta: Mi jobb: 1. ha van az embernek szilárd eszményképe és minden helyzetben ehhez tartja magát, 2. ha nem köti magát eszményképekhez, hanem alkalmazkodik az adott életkörülményekhez? A harmadik kérdés a jövővel kapcsolatos elvárásokra vonatkozott és így hangzott: Mit szeretnél inkább: 1. híres ember lenni, 2. kényelmes életet élni. Az első kérdés meglehetősen nehéz a serdülők számára, számoltunk is vele, hogy jelentős részük nem fogja tudni megválaszolni, hiszen véleményük még csak alakulóban van, beállítódásaik nagyon plasztikusak. Az életcélok kérdése azonban már a kisiskolás korban is felmerül, ezért tettük fel, remélve, hogy a megkérdezettek fele egy
