Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése

8. osztályos: 171 tanuló (71 fiú és 100 lány)

9. osztályos: 160 tanuló (75 fiú és 85 lány)

A tanítók számára kidolgozott kérdőív segítségével a következőkre kerestünk választ:

a) mi a tanítók véleménye a tanulók irodalmi érdeklődéséről

b) miben látják az irodalmi érdeklődés fejlett vagy fejletlen voltának okát, legfontosabb feltételeit

c) mely módszerek, eljárások segítségével vélik elérni az irodalmi érdeklődés lehető legoptimálisabb kibontakoztatását?

A kérdőívet mindössze 38 pedagógus töltötte ki, 10 férfi és 28 nő, közülük 14 városi,

6 nagyközségi és 18 falusi iskolában működik, 6—28 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik (átlagban 18, 8 éve tanít).

A beszélgetést kiegészítő módszerként alkalmaztuk. A tanulókkal folytatott egyéni beszélgetések során a kérdőíves adatok hitelességét próbáltuk ellenőrizni, újabb információkat szereztünk irodalmi érdeklődésük mélységéről, terjedelméről.

A következőkben vizsgálataink néhány figyelemreméltó eredményét közöljük.

OLVASÁS ÉS SZABAD IDŐ

Az érdeklődésvizsgálatok egyik legfontosabb problémája a szabad Idő eltöltésének a kérdése. A gyermek szabad idejét nem lehet azok szerint a szabályok és szokásrend szerint vizsgálni, mint a felnőttekét. A munkaidő utáni ún. „félszabad időben” a felnőtt számos olyan tevékenységet végez, amelyet a család gazdasági szükségleteiből eredően kénytelen végezni. A gyermek ideje általában a következőképpen osztható fel:

1. Kötelességek:

a) a kötelező iskolalátogatás, vagyis az általános műveltség megszerzése, felkészülés a további tanulásra, munkára

b) az iskola látogatásán kívüli kötelességek: a tanulás és a házi feladatok elkészítése, a háztartásban és azon kívül végzett tevékenységek

2. Szükségszerű tevékenységek: alvásra, étkezésre, tisztálkodásra fordított idő, nemkülönben az út az iskolába és haza stb.

3. A szabad idő, amelybe a kötelességeken és a nélkülözhetetlenül szükséges tevékenységek végzésén túli idő tartozik.

Az irodalmi érdeklődés jelentős mértékben függ a szabad időtől. Igaz, az irodalmi művek olvasása a gyermeknek kötelessége is, tehát nemcsak az igazi szabad idejében teszi, de mindmáig egyetlen kutatás sem létezik, amely megbízhatóan igazolná, hogy ugyanolyan rendszerességgel, mint pl. az oktatásra való napi felkészülést. Vizsgálatainknak a tárgya nem a kötelességekhez, hanem az irodalomhoz való viszony, ezért tudakoljuk, milyen helyet tölt be az olvasás a kedvelt szabad idei tevékenységek között.

A kutatás eredményei egyértelműen az olvasás népszerűségének a csökkenését bizonyítják. Az utolsó vizsgálat adatait tartjuk a megbízhatóbbnak, mert a valóság minél Mbb feltárása érdekében ekkor már nem elégedtünk meg csupán azzal a kérdéssel, hogy „Mit csinálsz legszívesebben a szabad idődben?”, hanem 28 tevékenység között -választhattak a tanulók a kérdőívben. A feleletválasztás könnyebb, mint a válaszalkotás. Természetesen lehetőség volt a választás kiegészítésére is más, fel nem tüntetett tevékenységekkel. Ezt mindössze 5 tanuló (1%) tette — néhány sportág, házi munka —, így az összegzésnél nem volt probléma. A tanítókkal, szülőkkel és a gyermekekkel folytatott beszélgetések alapján arra következtethetünk, hogy az olvasás valójában már régebben is kisebb szerepet játszott, de az iránta tanúsított érdeklődés csökkenése akkor Is kétségtelen, ha a megkérdezetteknek csak a fele (!) mondott igazat 1966-ban, amikor is az olvasást a legkedvesebb szabad idei tevékenységnek tüntette fel.

A válaszok alapján megfigyelhető, hogy az utolsó vizsgálatok idején a tévé és a rádió sem érte el az 1971-es népszerűséget, 14,5 %-kal magasabb, mint 1966-ban és 10,65 %- kai magasabb, mint az utolsó felmérés idején. Feltételezhető bizonyos fokú telítődés. .Szabadidő-mérleget nem készítettünk, de a mindennapi tapasztalat bizonyítékai sze