Irodalmi Szemle, 1985
1985/4 - FIGYELŐ - Karol Tomiš: A hetvenes évek fiatal szlovák prózája
A HETVENES ÉVEK FIATAL SZLOVÁK PRÓZÁJA A hetvenes évek a szlovák irodalom különösen fontos korszakát jelölik. A válságos hatvanas évek után, melynek során írásbeliségünk egy része letért a szocialista útról s irodalmunk fejlődésének kiútjai, eredményei és céljai kétségesekké váltak a szocializmus korszakában, a hetvenes évek a szocialista jellegű szépirodalom s a marxizmus alapjain nyugvó irodalomkritika és -elmélet megújhodását jelentették. A szocialistaellenes és revizionista erők bomlasztó hatása nyomott hagyott azoknak a megközelítőleg huszonöt és harmincöt év közötti fiatal szerzőknek a művein is, akik első könyvükkel a hetvenes évek elején jelentkeztek (Dušan Mitana: Psie dni — Zord napok; Jozef Puškáš: Hra na život a na smrf — Játék életre és halálra; Alta Vášová: Zaznamenávanie neprávd — Hazugságok feljegyzése; Dušan Kováč: Prevteľovanie — Átváltozás és mások). „Köztudott, hogy a jobboldali opportunizmus, elsősorban a gondolkodásban, leginkább a politikailag tapasztalatlan és életismeretekben szegény fiatal nemzedékre volt hatással” — szögezi le a Szlovákiai írószövetség II. kongresz- szusának bizottsági beszámolója. „Egy hosszú időszakon át azt verték a fejükbe, hogy az ötvenes évek csupán a művészi megrekedés évei voltak, s a másik oldalon a nyugati liberálisok és revizionisták eltévelyedett filozófiai elméleteit állították elébük példaképül.”1 A fiatal szerzők eszmeileg ingatag, gondolatilag és művészileg megzavart része elfordult a valóság igazi problémáitól. A divatos irodalmi sugalmazások által indíttatva a különféle „modellek” irodalmát hozta létre, amely létezésének értelmét az „artefakt alkotásokban” találta meg, nem pedig az élet megismerésében s az ember és a társadalom szolgálatában. A jelzett fiatal prózaírók alkotásainak pozitívuma volt, hogy nem vált sem közömbössé, sem cinikussá az emberrel szemben, s nem tért le a pozitív — bár elvontan értelmezett — erkölcsi elvek útjáról. Ez az egészséges erkölcsi érzék a hetvenes évek első felének tisztuló eszmei és művészi légkörében hozzásegítette őket a valósághoz vezető út megtalálásához, s e valóság jelenségeinek és folyamatainak a szocialista társadalmi és esztétikai ideál szempontjai által történő ábrázolásához. Dušan Mitana Patagónia című könyvnovellájában egy különcködő fiatalember felnőtté érését, a munka és a kötelességek hétköznapjaiba való beilleszkedését rajzolja meg. S bár következő, Nočné správy (Éjszakai hírek) című novellas kötete témájában és poétikájában bizarr alakokkal és történetekkel teli zsengéihez kötődik, kikerülte azok Karol Tomi š
