Irodalmi Szemle, 1985
1985/1 - LÁTÓHATÁR - Július Lenko: Kezek, Élő föld, Ki vagyok, I. Megtérés, Párbeszéd, Nem bánom, Bármerre járhatsz, Ó, mennyi versem van..., Virág és dal (versek)
nyújtsátok kezeteket a felétek nyújtott kéz felé amiként a pusztaságot is ellepi a kertekben tovább viruló növényzet a tengerek is összefolynak a tengerekkel íme itt ez az első májusi virág a végtelenség csírája a nap lángol a szárán s bár meg-megcsillan valami mint a könnycsepp az arcon és nem kezd sírni. Tóth László fordítása Ki vagyok Meg kell még magamtól kérdenem kihez tartozom s milyen hatalomért daloltam bízva hogy a szeretetet elhozom mielőtt jön a vég S meg kell magamtól azt is kérdenem mit hirdettem e nem jó világon védtem-e a kertünk mikor pusztult az üszőkben és seb hegedt a fákon Emeltem-e kerítést az omló domb alatt örök morénából s húztam-e zsilipet ha a megrekedt patak hidak fölé hágott A kérdés-zuhatagra: mit és mint hirdettem felelek nyugodtan: ha csak két szívet is e földön eggyé tettem tűrhetőn daloltam 1947 Kulcsár Ferenc fordítása I. Megtérés Ülök kis kályhám mellett melyből úgy árad a meleg mint rózsából az illat künn havazik
