Irodalmi Szemle, 1985

1985/2 - ÉLŐ MÚLT - B. Kovács István: Sebesi Jób népköltészeti gyűjtőútja Gömörben

ikiö ššWšbiM

SEBESI JOB NÉPKÖLTÉSZETI GYÜJTÖÜTJA GÖMÖRBEN

B. Kovács István

A gömöri magyarság néprajzi kutatásának története máig feldolgozatlan. Megírását jelentősen hátráltatja, hogy a változó terjedelmű és jelentőségű írások nem csekély hányada a központi és regionális sajtótermékek már-már áttekinthetetlen tömkelegében jórészt elszórtan található, és zömüket a tematikus és lokális bibliográfiák sem tartják számon.1

Tájékozódó kutatásaim során számos olyan közlésre bukkantam, amelyek jól érzékeltetik ennek a kihasználatlanul heverő anyagnak a jelentőségét és mielőbbi számbavételének fontosságát.

A Magyarország és Nagyvilág című budapesti hetilap 1881. november 13-i számában közölte Sebesi Jób írását Gömörmegye népköltészetéről címmel.

A szerző a múlt század második felének ismert népköltészeti gyűjtői közé tartozott. 1860-ban született a Székelyföldön, Nagygalambfalván. Elsősorban balladagyűjtéssel foglalkozott. A zömmel a Magyar Népköltési Gyűjtemény 3. kötetében2 publikált gyűjtésében az eredeti, hiteles balladák mellett számos olyan darab is található, amelyeken jól észlelhetők a gyűjtő simításai, sőt némely balladáját a kutatás egyenesen Sebesi kezemunkájának tekinti.3

Sebesi Jób gömöri kutatásairól mind ez idáig nem volt tudomásunk. Kutatóútja eredményeit — a jelen közlést leszámítva — nem publikálta. Mindenesetre aligha valószínű, hogy a népköltészeti gyűjtés céljából Gömörbe látogató Sebesi beérte volna két ballada lejegyzésével — egyébként ő maga is hivatkozik cikkében további gyűjtött balladákra. Okkal feltételezhetjük, hogy Gömörben gyűjtött népköltészeti anyaga valahol kéziratban lappang.

Gömöri tartózkodásának csupán egyetlen színhelye azonosítható bizonyosan, mégpedig részint az idézett hetilap 1881. évi három száma, részint az írásában fellelhető utalások segítségével. A 16. számban jelent meg Sebesinek egy karcolata 0ti emlékek Gömör— Nógráá megyékből. Gortva pusztán címen. Megegyező főcímen, A sídí szüret, ill. Aj- náchkeö, Martonfalva, Rima-Szombat, Losoncz, Darnya alcímeken S. Kálmán tollából jelentsk meg rövidebb útibeszámolók a hetilap 44. és 45. számában. Ezekből egyértel(Adalék a gömöri népköltészeti kutatások történetéhez)