Irodalmi Szemle, 1984
1984/10 - ÉLŐ MÚLT - Zalabai Zsigmond: „Lakodalom van a mi utcánkban” II.
Emlékszel-e szavaidra, mit mondtál, k Mikor nékem páros csókot osztottál? í Ez a kislány, barna kislány hova megy? A templomba. Fehér szoknya, vasalt szoknya vágódik ki alóla. Az asszonyok azt beszélik felöle, Huszonhatos baka a szeretője. Ez a kislány, barna kislány kifeküdt az udvarra. Ellopták a, ellopták a fehér vánkust alóla. Ez a kislány nem vesztette nagy kárát, Nagy a fara, kikeresi az árát. Szokás volt, hogy a menyasszonynak, miután új otthonába vezették, söprfit nyomtak a kezébe, tegyen vele egy-két háziasszonyi mozdulatot. A szüntelen tevés-vevésre alapozott paraszti táraadalomban ez az ú] asszony munkaerkölcsét volt hivatva erősíteni. Ja] volt annak a lánynak, aki hajlott hanyagságra! Az ilyentől inkább meneküljön az ember: Addig járok, míg a szememre látok, míg egy sűrű erdőre nem találok. Sűrű erdő, ihaja, közepébe kaszárnya, abba leszek három évre bezárva. Elvenném én a kend lányát, a Marosát, ha ki tudná söpörni a szobáját. A kend lánya, a Marcsa, bukkelszoknyás kisasszony, Nékem pedig dologra kell az asszony. Hanem a leányok sem maradtak ám némák! Fenn hordja az orrát a férfi népség? Hát tudják csak meg: Nem mind legény, aki magát annak tartja, Csak a priccses nadrág mutat rajta. Nem tudja a szénát rendre vágni, Mégis, a taknyos a lányhoz akar járni. Lehet ezt a nótás vitát válasz nélkül hagyni? Vissza kell vágni, a nemjóját ennek a világnak! S már harsant is a felelet: Nem mind leány, aki magát annak tartja, Csak a slinges szoknya mutat rajta. Nem tudja a rántást megkeverni, Mégis, a taknyos férjhez akar menni. Van persze ezek között az évődők között olyan is, amely egyaránt csúfolja a legényt, aki szerelem helyett ügyefogyottan aluszik, s a leányt, mert az kicsike, törékeny, férfiember erejére szoruló teremtménye e földnek. Egymás hibáinak kölcsönös beismerése véget is vet a dalos civódásnak: Zöld erdőbe jártam, cédrusfának a tövébe, Jártam a rózsámhoz, álmodtam is az ölébe, Mikor fölébredtem, akkor jött a szerelem az eszembe, Jártam a rózsámhoz, álmodtam is az ölébe.
