Irodalmi Szemle, 1984
1984/9 - HOLNAP - Szűcs Adrienne: Magyar irodalmi tankönyvek a két világháború közötti kisebbségi magyar középiskolákban (részlet egy szakdolgozatból)
3. Hun mondák 4. Történelmi rész 5. Földrajzi rész 6. Természetrajzi rész 7. Vegyes rész 8. Költemények A földrajzi rész (5.) Szicíliát, Konstantinápolyt, Egyiptomot, a gizehi piramisokat, az obeliszkeket, a kínai falat és a spanyol bikaviadalokat mutatja be, valamint természetrajzi ismereteket tárgyal. A 7., az ún. Vegyes rész — a címnek megfelelően vegyes anyagot — leveleket, mesét, közmondásokat, szólásmódokat és szójátékokat tartalmaz. A kifejezetten Irodalmi részek a Görög mondák, Hun mondák és az első részben található Tanító mesék s példázatok. Ez utóbbiban a két indiai és két kínai mese mellett szemelvényeket közöl Aiszóposztól, Fáy Andrástól, Alvinczy Ferenctől, Gyulai Páltól. A 8., Költemények című fejezetben főleg Petőfitől, Reviczky Gyulától és Szabolcska Mihálytól közöl verseket. A verseken kívül két népdalt is találunk. E fejezetet itt is a Jegyzetek az olvasmányokhoz című függelék követi, amely után már csak a tartalomjegyzék áll. A három olvasókönyv közül a legterjedelmesebb a gimnáziumok III. osztálya számára készített kétszázharmincnyolc oldalas könyv, amelynek a felosztása némileg eltér a már tárgyalt előző kettőétől. Az olvasókönyv hat részre tagolódik: 1. A görög és római világból 2. Történelmi rész 3. Földrajzi rész 4. Vegyes rész 5. Elbeszélések 6. Költemények Az 1. részben (A görög és római világból) többek között a görög és a római ifjúság neveltetéséről, az olimpiai játékokról, a gallusjárásról, Pyrrhus háborúiról stb. olvashatunk. A történelmi és földrajzi részt követő Vegyes rész temetkezési szokásokról, különféle etikai, illemtani jelenségekről, testkultúráról, Edisonról, templomépítészeti stílusokról stb. beszél. Az 5. rész (Elbeszélések) Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza egy-egy elbeszélését közli. Az utolsó fejezet itt is: Költemények. A költők közül, a közölt verseik mennyiségét tekintve Petőfi Sándor „vezet”, majd Arany János, Gyulai Pál követi őt. A további itt olvasható költemények szerzői: Gvadányi József, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Dalmady Győző, Ábrányi Emil, Sík Sándor, Babits Mihály. Újdonság a kilenc oldalas Jegyzeteket követő írók és költők című függelék, amelyben a tankönyvben közölt szemelvények szerzőinek legfontosabb adatai vannak feltüntetve. STILISZTIKA A IV. osztály magyar tanítási anyagát a Cvsngros Béla által szerkesztett tankönyv ölelte fel. Adatai: Stilisztika. A Csehszlovák Köztársaság magyar tanításnyelvű középiskoláinak negyedik osztálya számára, szerkesztette Cvengros Béla dr., középiskolai tanár. Košice, 1925; kiadja az Academica Könyvkiadóvállalat, Bratislava. A szerző az Előszóban hivatkozik azokra a már „régibb” idő óta használatban levő, hasonló tárgyú könyvekre, amelyekre munkája folyamán támaszkodott. Érdekes a tankönyv felépítése. A szerző induktív módszert alkalmazott. Az Olvasmányok című részben különféle irodalmi szemelvényeket tartalmaz. Ezt követi a 2., az elméleti rész. A szövegcentrikus első rész gazdag válogatást nyújt Tompa, Petőfi, Eötvös, Csokonai, Jókai, Heltai, Mikszáth, Berzsenyi, Babits, Vörösmarty, Reviczky stb. írók műveiből az egyes témáknak — alcímeknek megfelelően. A közölt szemelvényeket általában
