Irodalmi Szemle, 1984

1984/2 - ÉLŐ MÚLT - Mácza Mihály: A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda története

Mártírok Emlékművének ünnepélyes felavatásában, a Jókai-napok megnyitásában és a Csallóközi Dal- és Táncünnepélyen Kolozsnémán. Jubileumi ünnepségét a kar 1971. október 9—10-én tartotta meg. Ünnepi hangversenyén a hazai énekkarokon kívül részt vett a székesfehérvári Alba Regia vegyeskar is. A jubiláló kórust köszöntötték a járási és városi párt- és állami szervek, valamint a pozsonyi Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB képviselői, akik a dalárdának értékes emléktárgyakat, a kar alapító és több évtizede működő tagjainak pedig díszokleveleket adományoztak. A fennállásának hatodik évtizedébe lépő dalárda számos dalostalálkozóra és kórus­fesztiválra kapott meghívást. 1972. február 4-én a Csallóközi Kulturális Napok keretében Nagymegyeren, április 23-án az öt énekkar részvételével Marcelházán rendezett dalos­találkozón, majd április 28—30-án a szlovákiai munkásdalárdák Krompachyban rendezett fesztiválján lépett fel. Röviddel e sikeres — és a dalárda minden tagja számára nagy élményt jelentő — szereplés után, 1972. június 17—18-án a kar a galántai II. Kodály- napok résztvevője volt, december 16-án pedig Dunaszerdahelyen lépett színpadra egy énekkari találkozón. 1973-ban további dalostalálkozókon szerepelt Pozsonyeperjesen, Csilizradványon és Nagymegyeren. E sikeres fellépések mellett a dalárda 1972-től minden év márciusában megrendezte hangulatos József estjét, kezdetben a Munkásotthonban, majd pedig — figyelembe véve a rendezvény iránti egyre növekvő érdeklődést — a komáromi Európa szálló termeiben. 1974 januárjától — miután a Járási Népművelési Otthon küldetése és szarppköre megváltozott, s nem tudta tovább vállalni a kar patronálását — a dalárda a komáromi Szakszervezetek Házának védnökségével folytatta tevékenységét. Próbált a Munkásott­honból a Magyar Területi Színház Fučík utcai klubhelyiségébe tette át, amelyet 1980 májusáig használt, amikoris az épület lebontása miatt átköltözött a Szakszervezetek Házába. 1974. január 18-án a dalárda tagjai új vezetőséget választottak. A leköszönő Schlár József ügyvezető elnök helyett — aki a hatvanas évek derekától intézte a dalárda ügyeit — Panyi József alapító tagot választották elnökké. A vezetőséget a kar további öt tagja egészítette ki. A művészeti vezető továbbra is Jarábik Imre maradt. Az új vezetőség aktivitása és a dalárda új védnöke által biztosított kedvezőbb működési fel­tételek a fellépések számának emelkedésében nyilvánultak meg. 1974-ben a dalárda tizenkét alkalommal szerepelt különféle politikai és kulturális rendezvényeken. Külön említést érdemel sikeres vendégszereplése Rozsnyón, a Rozsnyói Munkásdalárda 110. évfordulója alkalmából 1974. május 9—10-én rendezett a szlovákiai munkásdalárdák részére létrehozott I. fesztiválon, valamint székesfehérvári vendégszereplése 1974. no­vember 9-én, amellyel az ottani Álba Regia vegyeskar komáromi szereplését viszonozta. A szocialista dalkultúra ápolása és terjesztése terén végzett érdemdús tevékenységé­nek elismeréseképpen a CSEMADOK Központi Bizottsága 1974 áprilisában, a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója alkalmával emlékéremmel és oklevéllel tüntette ki az Egyetértés Munkásdalárdát. 1975-ben a dalárda közreműködött azon a megnyitóünnepségen, amely egyik tagjá­nak, Fügedi Jenőnek a Dunámenti Múzeumban rendezett képkiállítását előzte meg, január 18-án fellépett a CSEMADOK Komáromi Helyi Szervezete által Bárdos Lajos zeneszerző születésének hetvenötödik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi hang­versenyen, február 17-én a Jókai-szobornál az író születésének 150. évfordulója alkal­mából tartott koszorúzási ünnepségen, majd márciusban a gútai énekkari fesztiválon és a Komárom felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett műsorban. 1975 májusában Jarábik Imre karnagy egyéb elfoglaltságára hivatkozva lemondott a kar vezetéséről. A vezetőség felkérésére e tisztséget ismét Schmidt Viktor vállalta el. A dalárda működését a hetvenes évek második felében erősen befolyásolta az a tény, hogy tagjainak száma egyre csökkent. Néhány fiatalabb tag kilépett, az idősebbek közül többen elhunytak. így a kar a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb szereplést vállal­hatott. 1976—1980 között évente három—hat alkalommal lépett fel, általában politikai és kulturális évfordulókon, a hagyományos József estén, a Jókai-napok nyitóünnepségén, a Szakszervezetek Háza által rendezett élőújságok műsoraiban, nyugdíjasok részére adott műsorokban. A szereplések számát tekintve ebben az időszakban az 1978-as év volt a legeredményesebb, amikor a kar hatszor lépett közönség elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom