Irodalmi Szemle, 1984
1984/2 - Alabán Ferenc: Vita — valóság — eszmélés
A csehszlovákiai magyar irodalom felszabadulás utáni szakaszában az elemzett vitán kívül számos más kisebb és nagyobb vitát, nézetcserét tartunk számon. A fő eszmei vízválasztót jelentő antisematizmus vita mellett a „harmadvirágzás” irodalma másik legnagyobb vitája az Irodalmi Szemle Vetés című rovatában debütáló költők körül alakult ki a hatvanas évek végén. Ez a vita méreteiben kisebb, de nem kevésbé izgalmas az antisematizmusnál. Részletes elemzést szintén megérdemelne! A többi — jelentőségénél és méreteinél is kisebb — vita közül figyelmet érdemel minden olyan nézetcsere, mely irodalmi életünk, irodalmi lapunk, költészetünk, egész kulturális életünk kérdéseit, megoldandó feladatait fogalmazza meg. Irodalomtudatunk tökéletesedése és irodalmi kritikánk szakszerűsége érdekét szolgáló vitákat is szép számmal találunk. Mindez azt látszik bizonyítani, hogy a kritikusok, írók és költők irodalmunk és kultúránk részterületeihez is többször nyúltak elemző és értékelő, kritikai és jobbító szándékkal. Irodalmunk fejlődése szinte minden adódó esetben hasznát látta a komoly szándékú, szakszerű és körültekintő vitának. Ügy látjuk, hogy kritikánk és irodalmunk szervező erői jelenünkben nem használják ki eléggé irodalmunk megvívott harcainak eredményeit és tapasztalatait. Az irodalmi folyamat történeti fejlődésének felmérésénél viszont (ami az idő teltével egyre időszerűbb lesz] figyelembe kell venni a sokszor fontos „állomásokat” jelző legfontosabb vitákat, és azok tanulságait a fejlődés érdekében igyekeznünk kell alkalmazni nemzetiségi irodalmunk mai kérdéseinek megoldásaiban is. JEGYZETEK 1 Roncsol László: Ivek és pályák. Bratislava, 1981, 190. I. 2 Hét, 1963/14 3 A szlovák metaforikus líra legjelesebb képviselői ekkor Stacho és Feldek, a cseh „tárgyi költészet” legjobbjai Sotola és Hanzlík. 4 A szlovákiai írószövetség az 1963 decemberi plenáris ülésén szintén meghirdette és megvitatta a dogmatikus esztétika és a sematizmus elleni legfontosabb tennivalókat. 5 Bábi Tibor: Realizmus?! Hét, 1963/15 6 Csanda Sándor: Kritika és költészet. Hét, 1963/16 7 Csanda elsősorban Fábry Zoltánnak a Fáklyában írt Harmadvirágzás és Kevesebb verset, több költészetet című tanulmányaira utal. 8 A szocializmusért folyó küzdelemben elsődleges volt a költészet funkcionális szerepe, politikai tartalma és másodlagos, bizonyos mértékig elhanyagolt a művészi színvonala. 9 Duba Gyula: Tegyünk pontot vagy harcoljunk ellene? Hét, 1963/17 10 Uo. 11 Turczel Lajos: Lemaradottság, sematizmus és utósematizmus. Hét, 1963/24 12 Veres János: Nem akar védekezés lenni... Hét, 1963/18 13 Petrik József: Oj feladatok előtt. Hét, 1963/20 14 Farkas Jenő: Egy szemlélet ellen ... De miért csak most? Hét, 1963/22; Tolvaj Bertalan: A kritikáról, Hét, 1963/23 15 Egy szemlélet s az utósematizmus ellen. Hét, 1963/33 16 Megemlíthetjük még a következő vitacikkeket: Duba Gyula: A gondolkodás konfliktusai. Hét, 1963/18; Szőke József: Fényt a sötét sarokba. Hét, 1963/21; Mács József: Két nemzedék és ami utána következik. Hét, 1963/25; Török Jenő: Több felelősség- tudatot a bírálatokban. Hét, 1963/27; Kovács Miklós: Gondolatok az irodalomról. Hét, 1963/28; Török Elemér: Pontosabb és emberibb helytállást. Hét, 1963/28; Dénes György: „Egy szemlélet ellen” — és ami mögötte van. Hét, 1963/29; Egri Viktor: Költészetünk teljességéért. Hét, 1963/30; Fonod Zoltán: Merészebben az újért. Hét, 1963/30; Tőzsér Árpád: Viták és vitaerkölcs. Hét, 1963/41; Petrik József: Több mint kötelesség. Hét, 1963/42 17 Oj Szó, 1955. VII. 1. 18 Hét, 1963/18 19 Turczel Lajos i. m. 20 Egri Viktor: A műbírálat helyzete és küldetése. Oj Szó 1961. 11. 15 21 Tolvaj Bertalan i. m. 22 Hét, 1963/43, 44, 45, 46
