Irodalmi Szemle, 1984

1984/1 - Az Irodalmi Szemle XXVI. évfolyamának tartalomjegyzéke

Duba Gyula: Hašek és Švejk 4/291—292; Írói feladat 5/387; Holnap — rovatindító 6/516—517; A jelen prózája 7/579—580; Az Irodalmi Szemle negyedszázada 8/678—683 Fábry Zoltán: Svejk védelmében 4/293—296 Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában 7/639—646; Egri Viktor novellái 7/664—666; Mit jelentett, mit jelent számomra az Irodalmi Szemle? 8/699—700; A valóság vonzásában 9/845—859 Gáli Ernő: Párhuzamok és érintkezések 8/740—746 Grendel Lajos: Czakó József elbeszélése elé 9/819—820 Gyönyör József: Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása 1/30—38; A személynevek anyakönyvi bejegyzéséről 6/510—515 Gyüre Lajos. Simándy Pál emlékére 10/943—948 Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum 1763—1776—1780 6/531—554 —k— (Karsay Katalin): Hašek művei magyarul 4/381—383 Kmeczkó Mihály: Mindennapi ocskayzmusunkról 1/61—67; Csehszlovákiai magyar szerzők művei a Magyar Területi Színházban 1/68—69 Koncsol I.ászló: Bled, 1982. május 12—16. 2/141; Harc . . .? Játék .. .? Kaland . ..? 2/146—147; Irodalmi díjak 1982 6/487—489; „Mantika ténikauta . . .“ 6/493—495; „Kitörni önmagunk­ból . . .“ 8/692—694 Kövesdi János: Kodály Zoltán és a szlovákiai magyar zenekultúra (interjú Ág Tiborral) 1/70—76 Langer František: Emlékezés Jaroslav Hašekre (Lacza Tihamér ford.J 4/342—350 Liszka József: önismeretünk bölcsőjénél 10/916—919 Mács József: Beszélgetek a lovammal 6/569—571; Mit Jelentett, mit jelent számomra az Iro­dalmi Szemle? 8/701—702 Mészáros László: Díjháttér 6/484—486; Egy költészet metamorfózisa 7/632—638 Miklósi Péter: „Keressük együtt a színházi megújulás lépcsőfokait“ (Jubileumi beszélgetés a Magyar Területi Színházról) 1/43—52 Pašiaková Jaroslava: Mit jelentett, mit jelent számomra az Irodalmi Szemle? 8/703—704 Peomdou Elli: Az irodalom mint harc 2/144—145 Rácz Olivér: Mit jelentett, mit Jelent számomra az Irodalmi Szemle? 8/705—706 Rákos Péter: Noszty Feri bűne 5/408—419; Gertrudis ártatlansága 7/625—631; Mit jelentett, mit jelent számomra az Irodalmi Szemle? 8/707—708 Rónai Mihály András: Nem játék 2/148 Székely Júlia Anna: A trencséni humanista versírókör 6/566—568 Szénássy Zoltán: Hetényi János emlékezete 6/555—557 Tóth Károly: Wohl Eduárd lehetőségei (Irodalomtörténeti vázlat Vajkai Miklós hőséről) 6/526—530 Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszás­ról (részletek) 2/158—175; 3/247—264 Török Elemér: Mit jelentett, mit jelent számomra az Irodalmi Szemle? 8/709—710 Tőzsér Árpád; Turczel Lajos nívódijához 6/490—491; Egy diófa és környéke (I.) 10/895—906 Turczel Lajos: Kázmér Ernő viszontagságos kritikusi pályája 5/437—443; Szenes Piroska 7/657—661; Az Irodalmi Szemle pluszfeladat-vállalásai 8/695—696; Sziklay Ferenc 8/760—763; Babits Mihály szlovákiai kapcsolatai 9/773—783; Kós Károlyról születésének századik évfordulóján 10/494—951 —v— (Varga Erzsébet): Klimits Lajos tévéjátékénak sajtóvisszhangja 7/671 Varga Erzsébet: Népiség és tömegjelleg 2/189—190; írók — az emberiség jövőjéért 3/282—283 Virágh Józsefné: A komáromi színjátszás története 1792—1918 1/77—84 Vörös Péter: Lukács Pál emlékezete 6/562—565 Zalabai Zsigmond: Próbák népe 1/14—29, 2/125—132; 3/212—221 Zaligin SzergeJ: A tudománytól az irodalomig (Varga Erzsébet ford.) 9/841—844 Zeman László: Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából 3/222—231 FIGYELŐ Társadalmi és irodalmi élet Cselényi László: Kettős rekviem Ján Smrekért és Vilém Závadáért 1/86—86 Dobos László: Negyedszázados az Irodalmi Szemle 8/684—688 Duba Gyula: Évfordulók jegyében 1/3—4; Nemzetiségi irodalom és világtudat 2/99—101; Búcsú Illyés Gyulától 6/496 Grendel Lajos: Jakoby Gyula nyolcvanéves 3/199—200 Rácz Olivér: Huszonöt év 8/675—676 Tőzsér Árpád: Köszöntjük a negyedszázados Irodalmi Szemlét 8/689—691

Next

/
Oldalképek
Tartalom