Irodalmi Szemle, 1983
1983/7 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Szenes Piroska
HŰL© ^HtüJILTF Turczel Lajos SZENES PIROSKA A két háború közti csehszlovákiai magyar irodalomban meglepően sok nőírő lépett fel (Ásgúthy Erzsébet, Dömötör Teréz, L. Kiss Ibolya, Madame sans géne — valódi nevén Szkalosné Járossy Erzsébet, N. Jaczkó Olga, Palotai Boris, Prerau Margit, Schalkház Sarolta, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Urr Ida, Wimberger — Pozsonyi Anna, Zsadányi Mária stb.), s közülük akkor a legértékesebb művészi teljesítményt Szenes Piroska érte el. Szenes 1899-ben Marosszalatnán született zsidó kispolgári családból, mely később Felső-Magyarországra költözött és ott a szlovák környezettel is érintkezésbe került. A család 1918 után Csehszlovákiában maradt, de Piroska a húszas évek elején egyetemi hallgatóként Budapesten tartózkodott, s ott a Nyugat köreivel kapcsolatot teremtve bontakozott ki irodalmi munkássága. Férjhezmenetele után Besztercebányán élt, de irodalmi kapcsolatai akkor is inkább Budapesthez kötötték. Ott Jelentek meg a könyvei, és a Nyugat szerkesztőjével, Babits Mihállyal és a feleségével, Török Sophie-val meghitt barátságban volt. Hozzájuk írt egyik levelében azt írja, hogy kisfiának a Mihály nevet adta. A nagy költő iránti tisztelete és hálás szeretete oly módon is megnyilvánult, hogy a Csillag a homlokán című regényének a világháborús éveket felidéző részében az emberek békevágyát egy híres Babits-vers (Húsvét előtt) soraival fejezte ki: „Legyen béke már! Legyen vége már!” Az írónő férje, Halász Miklós ügyvéd, szintén irodalmár volt. Ifjabb éveiben verseket is publikált, később publicistaként vált ismertté és „Csehszlovákia 1918—1938” címen Budapesten könyve is megjelent. A harmincas évek végén vagy a negyvenes évek elején a házaspár a faji üldözés elől az Amerikai Egyesült Államokba távozott, s ott a magyar emigráns írók antifasiszta folyóiratainak (Üzenet, Magyar Fórum) munkatársai lettek. A háború befejezése és a házasságuk felbomlása után Halász Magyarországra tért vissza. Szenes Piroska Amerikában maradva folytatta baloldali szellemiségű irodalmi tevékenységét, s 1972-ben halt meg. Szenes Piroska íróeszménye Kaffka Margit volt. Török Sophie-hoz Besztercebányáról írt leveleiből az is kitűnik, hogy a nagy írónő tiszteletére Kaffka Margit Társaságot akart szervezni, melynek többek közt tagjai lettek volna Magyarországról Lesznai Anna és Móricz Virág, Erdélyből Berde Mária, Szlovákiából Szenes Erzsi. Kaffkához hasonlóan a mi írónőnk is lelkes híve volt a női emancipációnak, és ennek megfelelően a regényei és legjobb novellái főhősei nők voltak. Egyébként Kaffkának nem volt az epigonja. A naturalizmus magyar írói — köztük a prózaíró Kassák — valószínűleg hatottak rá, de a hatásokat levetkezve és a naturalizmust meghaladva egyéni arculatú és jó lélektani érzékű realista íróvá lett. Naturalista indulása és emancipációs beállítottsága hatékonyan közre játszott abban, hogy alkotásaiban a természetes, nem idealizált jelenségként felfogott szexualitásnak igen nagy szerepe lett. írói pályáját novellákkal kezdte, s a Nyugat 1925. évi pályázatán — melyet :az addig ismeretlen ifjú Németh László nyert meg — az ő Jedviga kisasszony című írása is
