Irodalmi Szemle, 1983

1983/9 - Turczel Lajos: Babits Mihály szlovákiai kapcsolatai

'elefántcsonttorony: dekadens maximum. Nem a menekülés magánya vagy a rezignáció kikerülhetetlensége (ennek időnként épp maga Babits is példája volt). Itt nem terméketlen, meddő remeteségre gondolunk, fű-fa-madár-állat id Ilire, de olyan magányra és olyan magányosra, aki itt és így válik naggyá és így — mindenkié...” (Lásd Stószi délelőttök, 319—320.).

Szólni kell még arról is, hogy Babits, a nagy formaművész gyakorolt-e hatást a mi költőinkre. Termékenyítő és műgondra ösztönző hatása minden bizonnyal nálunk is érvényesült, de — egy kivételtől eltekintve — nem találkozunk olyan átható befolyásolással, amilyent például Ady gyakorolt néhány költőnkre. A kivételes eset Garam- kövesdi Szabó László, akinek pozsonyi gimnazistaként 1944-ben Kövesdi László név alatt jelent meg a Fény nélkül c. kötete. Már több verscím és téma (Tomi rabjához, Nyárvégi ritornell, Sappho és Alkaios, Szonett a szonetthez, Apollon musagetes, Őda a farizeushoz, Procul negotiis, Búcsú a régi háztól) jelzi a közvetlen Babits-hatást, melyre a kötet patronálója és előszóírója, Szalatnai Rezső is utal azzal a megállapításával, hogy a fiatal költő „önszemléletre és a világ megismerésére Babits Mihályt választotta mesterül.” Az esztergomi Előhegyen — (Babits Mihály kertjében) c. versében maga a költő többször is mesterének vallja Babitsot és az első két sorban ezt írja: ----------------------------------------------------------L

e a sarukkal, mert eme földön itt Babits Mihály járt, mestered és urad.

VI.

Babits szlovákiai kapcsolatainak áttekintését Babits-irodalmunk részleges bibliográfiájával zárom le. A bibligoráfia teljessé, teljesebbé tétele azért nem valósulhatott meg, mert két háború közti írásbeliségünk fő lelőhelyén, a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban régi sajtónk jelentékeny része (főleg a 21 AA jelzésű) már két-három éve hozzáférhetetlen.

Íme a részleges bibliográfia az 1919—194S közti időszakból.

1. Komlós Aladár: Tímár Virgil fia (Bécsi Magyar Újság, 1922. VII. 2.)

2. Komlós Aladár: Nyugtalanság völgye (uo.)

3. Komlós Aladár: Gondolat és írás (uo., 1923. I. 6.)

4. Komlós Aladár: Babits Mihály, a külső világ költője (Genis, 1924, 1. sz.)

5. Marék Antal: Babits Mihály a versről (A Mi Lapunk, 1924, 4. sz.)

6. Fábry Zoltán: író és osztályharc (1931-es előadás. Lásd Korparancs II. kiadás, Brat. 1969, 83.)

7. Zapf László: A századforduló magyar társadalomrajzának problémája Babits Mihály Halálfiai c. regényében (a Prágai Magyar Akadémikusok Köre évkönyve 1931—1932. Kassa, 1932. 221—237.)

8. Pfeiffer László: A szellemi kultúránk válsága — Babits Mihály előadása Pozsonyban (Oj Élet, 1932, 10. sz.)

9. Erdőházi Hugo: Versenyt az esztendőkkel (Magyar Minerva, 1933. 8. sz.)

10. Egri Viktor: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (Magyar Figyelő, 1934, 1—2. sz.)

11. Peéry Rezső: Az európai irodalom története (Magyar Figyelő, 1934, 3—4. sz.)

12. Vajlok Sándor: Az európai irodalom története (Magyar Minerva, 1934, 8. sz.)

13. Jarnó József: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (Magyar Ojság, 1934. III.

31.)

14. P. L. (= Pfeiffer László): Az európai irodalom története (Oj Élet, 1934, 7—8. sz.)

15. 0: Babits, Kassák és Kodolányi viaskodása a szellem és a toll tisztaságáért (Magyar Ojság, 1934. III. 31.)

16. Féja Géza: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (Magyar írás, 1934, 4. sz.)

17. V. S. (= Vajlok Sándor): Az európai irodalom története (Oj Élet, 1935, 9—10. sz.)

18. Marék Antal: A harmincéves Nyugat (Magyar Minerva, 1937, 8. sz.)

19. Mécs László: Gondolatok (uo.)

20. Marék Antal: Hatholdas rózsakert (Tátra, 1937, 120.)