Irodalmi Szemle, 1983
1983/7 - Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában
kulturális kapcsolatok, Mózsi Ferenc: Nemzetiségi iskola — irodalmi nevelés, Zsilka Tibor: Poétikai szótár, Mórocz Károly: Kodály Zoltán nyomában stb.). A mezőgazdasági kiadó (Oráč néven) 1949-ben jött létre. Egy időben ez a kiadó jelentette meg a rövid életű Szövetkezeti Termelést, s 1950-től itt jelenik meg a Szabad Földműves című hetilap. A kiadó magyar szerkesztősége 1950. január 1-én alakult meg. A kiadó egy ideig az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó keretében működött, majd 1955. július 1-én létrejött az önálló Szlovák Mezőgazdasági Könyvkiadó, mely 1969. január 1-től Príroda Könyvkiadó néven működik. A magyar szerkesztőség folyamatosan gondozza a magyar nyelvű könyveket, melyeknek nagy része eredetileg szlovák és cseh nyelven megjelent szakirodalom. A Príroda magyar szerkesztősége 1970-től főként a magyar nyelvű szakmunkásképzők és szakközépiskolák tankönyveit adja ki. 1973 — 1980 között mintegy 50 kiadványa jelent meg. A magyar nyelvű műszaki irodalom kiadása lényegében alkalmi jellegű. 1948 és 1980 között mindössze néhány kiadvány megjelenéséről tudunk, ezek némelyikét a Práca, illetve az Alfa Kiadó, két kötetét pedig a Madách jelentette meg (Tölgyessy György: Az atomkorszak detektívjei, Tölgyessy — Kende: Éltető és pusztító sugárzások]. Az egészségügyi irodalom kiadását az 1953-ban alakult martini Osveta Kiadó vállalta magára. Magyar nyelvű publikációkat rendszertelenül, alkalmi jelleggel jelentet meg. 1963-tól 1980-ig mintegy húsz kiadványt adtak ki, többnyire cseh és szlovák szerzők munkáit. A kiadó jelenteti meg a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottsága számára az egyes célkiadványokat is. A csehszlovákiai magyar könyvkiadás — főleg a szépirodalmi és politikai művek, valamint a tankönyvkiadás vonatkozásában — a felszabadulás után dinamikus fejlődésen ment keresztül. Megvan a lehetőség arra, hogy felkarolja a nemzetiségi irodalom és kultúra szellemi termékeit, sőt olyan új kezdeményezésekkel is kísérletezzék, melyek lényegében a tudományos intézmények munkáját helyettesítve gazdagíthatják a csehszlovákiai valóságot éppúgy, mint a nemzeti irodalmat és kultúrát. A szerkesztés alatt levő Csehszlovákiai Magyar Irodalom Lexikona (a Madách Kiadó vállalkozásában), ilyen jellegű kiadványnak ígérkezik. A könyvterjesztés terén az állami könyvterjesztő vállalat hálózata elégíti ki a Dél- Szlovákiában élő magyarság igényeit. 1980-ban két helyen működött (Pozsonyban és Kassán) csak magyar könyvek forgalmazásával foglalkozó könyvesbolt, ezenkívül Dél- Szlovákiában mintegy 47 könyvesbolt (Szene, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Komárom, Bős, Somorja, Gúta, Ögyalla, Léva, Ipolyság, Zseliz, Érsekújvár, Párkány, Fülek, Losonc, Rimaszombat, Tornaija, Kékkő, Nagykürtös, Szepsi, Rozsnyó, Királyhelmec, Nagykapos stb.) látja el a magyar könyvek terjesztésének feladatát. A könyvforgalmazásban 1980-ig a Madách Kiadó is részt vett, amennyiben saját terjesztői tevékenységében terjesztette a könyvklub keretében megjelenő kiadványait (MKBK, VBK, IK). A könyvterjesztő könyvforgalmába kerülnek egyébként azok a kereskedelmi úton (sortiment) megrendelt, magyarországi kiadók által megjelentetett művek is, melyeket a könyvesboltok — a magyar kiadók évi kiadói tervei alapján — rendelnek meg. Több száz mű (irodalmi, politikai, ismeretterjesztő, szakirodalmi stb. jellegű kötet) kerül ily módon forgalomba. Ezek a közös könyvkiadásban megjelenő művekkel együtt gazdagítják a könyvpiac kínálatát. Ehhez a kínálathoz tartozik az is, hogy a szlovák kiadók is jelentetnek meg időnként — magyarországi együttműködés alapján — magyar nyelvű könyveket, főleg fordításokat (Tatran, Mladé letá). A könyvterjesztő igényei szerint ezek is könyvforgalomba kerülnek. Hatvan év csehszlovákiai magyar könyvkiadásából — az elmondottak alapján — egyértelműen a felszabadulás utáni időszak emelkedik ki. Erről a több mint három évtizedről elmondhatjuk, hogy annak eredményei a szocialista állam nagyvonalú gondoskodásának köszönhetők. Szinte magától értetődő az is, hogy az utóbbi években teremtődtek meg a feltételek arra is, hogy megjelenjenek a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom alkotásai, melyek nem hullottak ki az idő rostáján. Hiányt pótol majd az is, ha egyszer megjelenik a csehszlovákiai magyar irodalom és könyvkiadás bibliográfiája is, hogy a megtett út felmérése és a számadás lehetősége ezáltal is teljesebbé váljék. Mert a ma könyvei a holnap tetteit jelentik számunkra, s egyben a nemzetiségi kultúra ápolását, fennmaradását is segítik.
