Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

bástyás-pipás nemesség. Keserűen jegyzi meg a háztörténet írója: széltében-hosszában terjesztik a hírt, hogy Szencen nemesek számára méltatlan foglalkozásra, „földművelésre kárhoztatottaknak” való silány dolgokra, szántás-vetésre, faültetésre, töltésépítésre tanítják az ifjakat; hogy itt minden piszkos-szennyes; ezzel a rágalommal akarják a kollégium ragyogó fényét elhomályosítani, hogy az ide kívánkozó ifjakat elriasszák. Egy alkalommal gróf Balassa Pál volt kénytelen Pozsonyban nyíltan felszólalni és gúnytól maró szavakkal hallgattatta el az okvetetlenkedőket.100 A küzdelem azonban a kollégium egész fennállása ideje alatt folyt. Volt úgy, hogy a megyék egy része nem is hirdette ki a pályázati felhívást. Ez az a nemesség, amely II. József kataszteri felméréseinek iratait és térképeit szekérrel hordta az akasztófa alá és ott elégette.

A tatai ház Famíliája utoljára 1780-ban sorolja fel a kamerális tárgyak tanárainak nevét és nevezi Tomeján Sándort Director Alumnorum Regiorumnak. A következő évben már más iskolákban találjuk a kameralisztika tanárait. II. Józsefet aligha érdekelték Szene ügyei. Javában forgatta fejében a nagyszombati egyetem „Institutum Geometri- cum” fakultásának, Szene utódjának a tervét. Végeredményben azonban a Collegium Oeconomicumot egy nálánál egyelőre erősebb, hatalmas társadalmi háttérrel bíró régi művelődésrendszer emésztette el. Működésével azonban jelentékeny figyelmet tudott kelteni a reális tárgyak tanítása iránt. Az intézet már Tatában haldoklott, amikor Orczy Lőrinc még mindig ódái hangon lelkendezik Szencről:

Ne sirassuk többé Nemzet romlottságát,

Nézzük fiainknak pallérozottságát,

Tsodáljuk Rokonink sebes okosságát,

Várjuk tsendes szívvel bajunk orvosságát.

Pozson nevekedik, Buda roppant lészen,

Prófétánk szava most tudom mit tészen,

Magyar haza megnő, szent szép lesz egészen,

Fiaink jók lesznek Szentzen és Tseklészen.101

JEGYZETEK

1. Az alapítólevél teljes latin szövegét és magyar fordítását közli a debreceni piarista kereskedelmi középiskola 1941—42. évkönyve.

2. Az alumnusok egyenruhájáról nem maradt fenn kép. A bevásárlási számlákból értesülünk a kék és zöld színű posztóról „pro veste ínferiori seu Leibl”, a tászli nevű csipkés-kihajtós manzsettáról (Pro volucro telae Taczlárum), a csizmára és topánkára való vitézkötésről (Pro zonis supra caligas et topancas). Magyar egyenruha lehetett német beütéssel, amit a szabószámlák is jeleznek: „Pro exolutione Sortoris Hungarici et Germanici... fi 50.—”

3.Magyar Országos Levéltár, Budapest. (A továbbiakban: MÓL). A szenei Collegium Oeconomicum (a továbbiakban: C. Oe.) iratai, Acta fund. Lad A fasc. 24., 1766. jan. 2. és 1767. aug. 1-i Decretum Regium.

4. MOL, C. Oe. Az 1772. febr. 19-i Intimatum szól a 6000 és egyúttal az 1770. júl. 4-i Intimatumban jelzett 5500 forintról.

5. História Domus Szentiensis S. P. (a továbbiakban: HD), Piarista Levéltár (a továbbiakban: PL) For. O-lo, Fasc. 3, 13. I.

6. MOL, C. Oe., Protocollum Commissionis in Negotio Piarum Fundationum (1764. febr. 20.)

7. Gyakran szól erről a HD és a (Diarum Szemptiense, Anno 1771 P. Adriani Kissj, PL For O-lo, fasc. 1., pl. a máj. 9—11-i, aug. 6-i feljegyzés (a továbbiakban D)~

8.D júl. 31.

9. HD 5. I.

10. HD 8. I.

11. HD 10—12., 16. I.

12. HD 18. — 1764. okt. közepén Szencre küldött osztrák konviktorok: Ludovicus Dvortsák (Tvorzag), Prokopius Kfölner, Antonius Khiritz, Franciscus Tettenheim, Joannes Gedeon, Joannes Clemon, Joannes Winge, Franciscus Kolhund, Josephus