Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

a tanárokat és diákokat a mainál nagyobb nyíltság és melegség, de ugyanakkor, a ba­rokk kort jellemző átélt vallásosság mellett is, a mainál nyersebbnek látszó természe­tesség jellemzi. 10. Pillanatképek a szenei diákéletből. A mai XX. századi tanuló Ifjúságnak erkölcsi-fegyelmi vétségei, ezeknek tipikusan a forradalmi vajúdástól színe­zett jellege, felkelti érdeklődésünket, hogy milyen lehetett a vallásos barokk iskoláknak és köztük éppen ennek a forradalmian új gazdasági kollégiumnak az erkölcsi élete, ha vizsgáló szemünket szándékosan csak a negatív jelenségekre függesztjük. — A rektor­tól felterjesztett napirendet és fegyelmi szabályzatot a Helytartótanács helyeslősn tudo­másul veszi. A kollégium fennállása alatt csak Balogh László, a Helytartótanács iroda­igazgatója helyesbíti 1765. okt. 7-i vizitációja (hivatalos iskolalátogatás) alkalmával a legsúlyosabb vétkekért járó „graviter punietur” ítélet a „condigne punietur” enyhítés­sel. A kollégium sajátos és a magyar pedagógia történetében páratlan jellege termé­szetesen még nem óvja meg egyben attól, hogy diákjai közt ne forduljanak elő, ha ritkán is, olyan hibák, amelyek a kor durvább diákéletére vallanak. Az iskola és a ta­nári kar szellemétől azonban idegen a testi fenyítés bármilyen formája: ez a ránk ma­radt okmányokból és fegyelmi szabályzatból határozottan megállapítható. Ebben a kér­désben a szenei kollégium gyökeresen eltér a korabeli iskoláktól. Mégis előfordult egyszer, hogy Kónya Kristóf rektor „proximum ad manus baculum arripuit". Pröbstl József "alumnust ugyanis napközben a hálószobában lustálkodva lepte meg. A figyel­meztetésre a diák szembeszegült, és ekkor kapott a botból. Néhány alumnus ezért az éppen Cseklészen tartózkodó gr. Eszterházy Ferenc kancellárnál és a Helytartótanács­nál bevádolta a rektort. Balogh László szállt ki Pozsonyból, de a hűvösen, szinte ridegen kezdett vizsgálata, a kihallgatások és a hirtelenében elrendelt szaktárgyi tentamenek után, megenyhült és távozásakor szíves szavakkal, nyilvánosan megdicsérte a rektort és a tanári kart: „Gratias iisdem humanissimas egit, quod tanta sollertia alumnos instituerent, se studiorum tradendorum ratione maxime esse contentum”. ígérte, hogy a királynőnek is jelentést tesz kellemes tapasztalatairól.81 Bizalmas jelentésében való­ban mindenre (tanulmányi eredmény, módszer, étkezés, ruházat, tisztaság, a kollégium belső rendje) kiterjedően, bő részletességgel és nagy elismeréssel szól. Pröbstl bünte­tését helyesli és meg is indokolja. A diák ugyanis egy társával, Lehner Józseffel kiszö­kött Pozsonyba, és visszatértük után valóban felháborító arcátlansággal viselkedett a rektorral szemben.82 Balogh igazán alaposan és sokoldalúan vizsgálta a kollégium életét, és a HD-ból tudjuk, hogy a vizitáció megkezdésekor hosszasan beszélgetett Farkas Jánossal, a helytartótanácsi referendárius fiával, a kollégium akkori filozófus növendékével és tőle is nyilván helyesen értesült. Ismételten megtörtént, hogy egy-egy alumnus elszökött és néhány jó napot csapott magának a csábítóan közeli Pozsonyban. Deáky Antal — jelenti a rektor 1769-ben — még a böjt közepén engedélyt kért-, hogy Pozsonyba mehessen. Már előbb elzálogosí­totta egy társának a köpenyét. A jószívű rektor még súlyos három forintokat is adott neki, hogy kiválthassa a ruhadarabot. Deáky azonban ezt a pénzt is pergraecálja, „noctes in dies vertit", adósságokat csinál, még a kofáknak is tartozik, a rektor nevé­ben 2 palack tokajit kér egy péktől. Ráadásul egy mészáros leányával, ,,quam ducturire fertur”, Nagyszombatba ment és ott egy fogadóban éjszakáztak.83 A királynő rendele­tére ki kellett zárni a kollégiumból. — Schwartz János kamarai növendék, a győri sóállomás kontraskribájának fia is legálisan távozott. A rektor vigasztaló szavakkal engedte haza édesapja temetésére. Az ifjú azonban inkább Pozsonyba ruccant, mivel­hogy akkor édesapjának még esze ágában sem volt meghalni.84 A fiú végül is megtért s a kollégium egyik legjobb előmenetelő diákja lett. Karpe János kamarai növendék egy Niczky nevű konviktorral becsületesebb volt: nem hazudtak, szó nélkül szöktek ki és mulattak egy nagyot a pozsonyi Szent Lőrinc kapunál lévő nevezetes kocsmában85 — Hegyessy Antal alumnus el-eladogatott holmijából, amelyet különben sem tartott rendben. Büntetése a nyilvános megfeddés, és írásban kellett javulást ígérnie. Nem akart megjavulni, inkább megszökött; ezután már csak kósza hírek jöttek felőle.86 — 1766-ban az egyik osztrák kcnviktor szökött meg. — Fejérpataky László alumnus már egy éve büszkélkedik a kollégium egyenruhájában, élvezi a kollégiumi életet, nem tanul azonban semmit sem; húsvéttól októberig, a tanév végéig mindössze kétszer volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom