Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

Munkájukhoz a következő műszerek és eszközök álltak rendelkezésre: 1. háromlapos, kettős tárcsás, horizontálisan beállítható nagy mérőasztal (mensa praetoriana), 2. kettős dioptrával felszerelt rézvonalzó, 3. vertikálisan is mozgatható kis mérőasztal, 4. kisebb rézvonalzó dioptrával, 5. háromlábra szerelhető, mágnestűs nagy asztrolábium, ■6. kisebb asztrolábium rúdon, 7. a nagy mérőasztalra alkalmazható tájoló, 8. különféle öl hosszúságú mérőláncok, 9. zászlós jelzőkarók, mérőkarók és vas jelzőszegek, 10. dioptrával ellátott libella, 11. Mák: Elenchus: a víz szintezéséhez való speciális libella,

12. pantográf (gólyacsőr) térképnagyításhoz, egy nagyobb és egy kisebb, 13. másoló készülék, átvilágításos, 14. fokkörös rézvonalzó, 15. szögmérésre való, fokbeosztásos körrel felszerelt négyszög, rézből, 16. acélhegyű nagy mérőkörző, 17. „Zuleg Instrumentum” nevű felrakó bányamérési műszer, 18. ugyanez vasbányában való mérésre, 19. „Schinzeug” nevű, tájolós bányamérési műszer, 20. tájolók, 21. busszola, 22. Tabula Neperiana ex ebore (Napier-féle, osztást-szorzást megkönnyítő táblázat.)56

Magukról a fennmaradt térképekről nem állapítható meg, hogy a kollégiumban végeztek-e szintező munkát is, a műszerek azonban arról beszélnek, hogy igen. Egy feljegyzés megemlíti, hogy Szalóky (Nép. János) geometra egy alkalommal (1771) magával vitte Felkiss Antal alumnust a Feketevíz libellálására. Ogy látszik, hogy a kollégium dioptrás libellája értékes műszer lehetett, mert amikor egy alkalommal br. Amadé kölcsönkérte, a rektor kitérő feleletet adott.

Rendkívül tanulságos a Helytartótanácshoz küldött 1767-es rektori jelentés. Ebből jé betekintést kapunk (egyebek közt) a föld- és bányamérés módszerébe, helyesebben tanításának folyamatába.57

A geometria tanárának feladata a síkmértan (földméréssel), bányamérés, valamint a mechanika, hidraulika és hidrosztatika tanítása Chr. Wolf szerint, amennyire csak lehetséges, gyakorlattal összekötve. Részletezve a folyamatot:

a) Az alumnusok gyakorolták az egyenleteket, a számtani és mértani arányt, a szükséges gyökvonást. Innen áttértek az idomok egyenlőségére és hasonlóságára, hogy megismerjék a mérések alapvető tantételeit. Ezután a geometriai területek négyszögesítésével, felosztásával és különféle mértani testek mérésével foglalkozván, eljutottak a geometriai instrumentumok megismeréséhez és használatához. Közben szabad óráikban magánszorgalomból térképek másolásával kapcsolatosan az árnyékolást és festést gyakorolták. Ezután már a valóságos gyakorlatig eljutva, nagyobb mezőket mértek fel és pozsonyi ölben határozták meg méreteiket. így a Szene városához tartozó szőlőket a pinceszerekkel, az egész erdőkerületet, a város félellipszis alakú kerületét, a szomszédos Magyarbél, Sárfő, Senkvic, Boldogfa, Rété, Királyfa stb. határos területeit is pontos méréssel rajzlapra transzponálták. Közben gyakran adódott alkalom, hogy a hallgatók előadást kapjanak pl. az útépítés és javítás eszközeiről, szerszámairól, az uradalom birtokrészeiről és üzemeiről, vagy a paraszti szessziók kimért földjeiről, a közös páskumról, erdőkről, rétekről, ezek arányáról, a kataszter készítéséről és más elvégzendő gazdasági feladatról-rendelkezésről. Efféle együtt végzett földmérési gyakorlatok után, ki-ki magánszorgalomból a szebb szomszédos kerteket, mások egy, a vitás birtokosok közt felosztandó szigetet, ismét mások a pozsonyi királyi kert területét vették fel kirándulásaik során. íme, így történt a síkmértan (földmérés) tanítása.

b) Mivel a bányamérésben az alumnusok nem tudnak haladni trigonometriai ismeretek nélkül, időt kellett biztosítani e stúdiumnak. így a szinusz, tangens és szekánsok sajátságainak elsajátítása után,58 feltárván használatuk és alkalmazásuk értelmét, foglalkoztak még logaritmussal is.

A trigonometriában szilárd alapozást nyerve, a szögmértani és logaritmustáblák segítségével mezők mérését gyakorolták, valamint magasságméréssel foglalkoztak. így eljutottak a bányaméréshez.

c) Itt elsősorban a bányászok szaknyelvével ismerkedtek meg, aztán a különféle földalatti üregekkel, a bányaerek természetével, dőlésével és fekvésével, valamint a bányafolyosókkal, vágatokkal, aknákkal és egyéb bányaácsolatokkal. Ezt követte külföldi és a honi bányákban alkalmazott bányamérési eljárások és műszerek ismertetése. Végül jött a műszerek használata és a gyakorlat. Mivel azonban Szencen bánya -valóságos mérésekhez nem áll rendelkezésre, mérésre alkalmasnak látszó ösvényeken