Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - Gyönyör József: A személynevek anyakönyvi bejegyzéséről

A gyakorlatban ennél sokkal többre van igény. Igaz, néhányat nyugodtan ki lehetne hagyni (pl. Abigél, Cintia, Evelina, Kunigunda, Mór, Szilárda), viszont ajánlatos volna kiegészíteni a jegyzéket olyan nevekkel, mint László, József, Júlia, Julianna, Zsuzsanna, Veronika, Erzsébet, Péter, Pál, Irma, Melinda, Tibor, Tihamér, Lehel, Márton, Gabriella stb. A munka megkönnyítése érdekében az anyakönyvvezetők minden akadály nélkül felhasználhatják a magyarországi utónévkönyvet is.7

A jogszabály idézett rendelkezéseiből az is következik, hogy bármely nemzetiség tagjának, akinek a nevét anyanyelvén vezették he a születési anyakönyvbe, vagy tüntették fel az anyakönyvi kivonatban, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy személynevének anyakönyvi változatát használja minden hivatalos okiraton és természetesen a hivatalos érintkezésben.8 Ha tehát valakinek a személyneve László vagy Ilona formában szerepel az anyakönyvi kivonatban, akkor annak az a kötelessége, hogy ezt a névváltozatot következetesen használja hivatalosan és nem hivatalosan egyaránt, így ennek van helye egyebek közt a személyi igazolványban, az iskolai bizonyítványban, de még a telefonkönyvben is.

Néhány szót az anyakönyvi bejegyzések módosításának a lehetőségéről. Ha kiderül, hogy a bennük foglalt adatok valamelyike, vagy akár egy egész bejegyzés hibás, nem teljes, vagy pedig az anyakönyvbe beírt tények megváltoztak, akkor azt ki lehet egészíteni, ki lehet javítani. Mégpedig akár hivatalból, akár a fél kérelmére.

A hirdetmény 25. §-ának 3. bekezdése szerint pedig mindazok a személyek, akiknek cseh vagy szlovák eredetű személynevét vagy családnevét nem a helyesírás szabályai szerint vezették be az anyakönyvbe, kérhetik a nemzeti bizottságot, hogy azt módosítsa a cseh vagy a szlovák helyesírás szabályaival összhangban. E rendelkezéssel összefüggésben említést érdemel a 41. § 6. bekezdése is. Ennek értelmében ugyanis, ha a cseh vagy a szlovák származású szülők családnevét nem helyesen vagy elferdítve írták be az anyakönyvbe, a gyermek családnevét a szülők javaslatára a cseh vagy a szlovák helyesírás szabályai -szerint módosítják.

Egyébként a jogszabály hiányosságának lehet felróni, hogy az nem teszi lehetővé az efféle egyszerűsített eljárást azok számára is, akiknek a családneve és a személyneve nem cseh vagy szlovák eredetű. Az utóbbi években ugyanis elég gyakran találkozunk egyebek közt olyan magyar és német eredetű családnevekkel, amelyeket nyelvi szempontból nem szabályosan vezettek be az anyakönyvbe. Éppen ezért időszerű volna, hogy a rendelkezés egyoldalúságát a jogszabály alkotója megváltoztassa. Remélem, erre sor is kerül majd a hirdetmény legközelebbi kiegészítésekor.

A szabatos fogalmazás nagymértékben hozzájárulna a jogszabály zavarmentes végrehajtásához, a névadás körül észlelhető hiányosságok megszüntetéséhez.

JEGYZETEK

1. L.: Zákon č. 55/1950 Zb. o užívaní a zmene mena a priezviska. — Zbierka zákonov, 1950. évf., 27. rész, 105. old.

2. L.: Zákon č. 268/1949 Zb. o matrikách; vyhláška č. 22/1977 Zb., ktorou sa vydávajú bližšie predpisy k zákonu o matrikách. — Zbierka zákonov, 1949. évf., 86. rész, 760—762. old.; 1977. évf., 7. rész, 84—86. old.

3. L.: Vyhláška Federálneho ministerstva vnútra z 10. marca 1977 č. 22/1977 Zb., ktorou sa vydávajú bližšie predpisy k zákonu o matrikách. — Zbierka zákonov, 1977. évf., 7. rész, 81—86. old.; Sbirka zákonu, 1977. évf., 7. rész, 85—86. old.

4. A Belügyminisztérium 1959. szeptember 10-i 182/1959 0. v. számú hirdetménye 34. §-ának 3. bekezdése így hangzik szlovák nyelven: „Na žiadost osoby inej ako českej alebo slovenskej národnosti, ktorej meno je v matrike zapísané do účinnosti tejto vyhlášky v českom alebo slovenskom jazyku, uvedie sa vo výpise z matriky meno' v jej materčine.” A hirdetmény 1959. október 1. napjával lépett hatályba. — Úradný vestník, 1959. évf., 73. rész, 878. old.

5. A nemzeti bizottságok belügyi osztályainak címzett kísérőlevél második bekezdése szószerint a következőket tartalmazza: „V II. časti zoznamu sú uvedené najčastejšie vyskytujúce sa maďarské osobné mená pre prípad, že rodičia maďarskej národnosti súhlasným vyhlásením oznámia na zápis do matriky maďarské meno pre diéta.” — Ministerstvo vnútra Slovenskej socialistickej republiky, Zoznam osobných mien, č. j. VVS/3-161/1979 zo dňa 14. 3. 1979, Bratislava, 1979, 3. old.