Irodalmi Szemle, 1983
1983/6 - Mészáros László: Díjháttér
sában. Puškáš műveinek a sikere azért érdekes jelenség, mert a fiatal író a mai szlovák irodalomban az úgynevezett intellektuális prózát műveli. Kötetei így jó összehasonlítási alapnak tűnnek mind az ilyen jellegű csehszlovákiai magyar epika hiányának feltárásában, mind a hasonló fogantatású művek elemzésében. A negyedik dimenzió ban egy fiatal, kisgyermekes értelmiségi házaspár hétköznapjai elevenednek meg az olvasó 'előtt. Legnagyobb vágyuk az, hogy nagyobb lakásba kerüljenek, hogy mindegyiküknek meglegyen a saját élettere. Az egyszerű, városi történetet Puškáš az intellektuális hős gondolatainak, belső világának a feltárásával tölti ki és ezzel emeli ki a hétköznapi szabványtörténet kereteiből. Rotarides fizikatanár elmagyarázza nekünk és életvitelével elhiteti velünk, hogy a negyedik dimenzió maga az ember. L. Gály Olga nívódíjas fordítása Anton Hykisch Mesterek kora című történelmi regénye. Hykisch válságokkal teli életút után fordult a történelmi regényhez és a Mesterek kora című hatalmas kompozícióban szülővárosa, Selmecbánya történelmének egy fordulatos és tragikus korszakát elevenítette meg. A regény történelmi magva hiteles, Sebestyén mester valóságos személy volt. A regény első részében Hykisch Sebestyén mester életére összpontosít, majd a második részben a 16. század elején a bányavárosokban és környékükön lezajlott szociális harcokat tárja elénk. A regény előszavában így vall a szerző: „Gyermekségem idején ez a történelmi város a nemzetköziség eleven iskolája volt, és mindmáig kőbe foglalt bizonysága a közép-európai népek kulturális összetartozásának. Évszázadokon át éltek itt egymás mellett német telepesek, szlovák földművelők és bányászok, valamint a történelmi Magyarország, Erdély, Ausztria és Lengyelország kétkezi munkásemberei. Gyermekkorom óta belém ivódott ennek az összetartozásnak titokzatos öröksége“. Hykisch kötete nemrég jelent meg második szlovák kiadásában is, így a magyar fordítást valóban megkülönböztetett figyelemmel kellene elemzés és értékelés alá vonni. Mert Hykischsel együtt vallhatjuk, hogy „nem válik kárunkra, ha magunkban vagy közösen eltöprengünk egy kicsit a Kárpátok és a Duna-vidék népeinek sorsán.“ Ugyancsak fordítási nivódíjat kapott Varga Erzsébet Vojtech Zamarovský A felséges piramisok című művének tolmácsolásáért. Az ismert szlovák szerzőnek már korábban is jelentek meg művei magyar nyelven, 1972-ben az Egy eltűnt birodalom nyomában című kötete a hettita birodalom történetét tárta elénk, az 1980-ban kiadott A görög csoda pedig az ókori Görögországba kalauzolta el az olvasót. Legújabb könyvében a piramisok világába vezet bennünket, és a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva keresi a választ a piramisok számtalan titkára. Az érdekességeken és a titkokon túl azonban az ókori Egyiptom történelmének és kultúrájának a színes képe is feltűnik az^jlvasó előtt. Vojtech Zamarovskýnak szinte minden könyve bestseller, így talán egyéb műveinek a tolmácsolására is vállalkozik majd a kiadó. Különösen figyelmet érdemel Az ókori regék hőssi és istenei című, több kiadásban — legújabban cseh nyelven — napvilágot látott, enciklopédiaszerű műve, mely 8000 címszóban 2000 személyre vonatkozó adatot tartalmaz. 3. A PROBLÉMÁK A tavalyi Madách-díjak kiosztása után Duba Gyula rövid jegyzetben reagált az eseményre, illetve éppen az aktus esemény mivoltát hiányolta, kérdőjelezte meg. „A díjakat kiosztották, a becsületes és felelős munka erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt elnyerte jutalmát. Az eseményről az Űj Szóban rövid napi híradást is olvashattunk. De mi lesz a további visszhang, hogyan rezonálnak a tények tovább? (Mit kellene tennünk, hogy hasonló aktus irodalmunkban — szellemi közéletünkben valóban esemény legyen?“ (Irodalmi Szemle, 1982/4) Jegyzetünk befejezéseként megpróbálunk vázolni néhány javaslatot.
