Irodalmi Szemle, 1983
1983/5 - KRITIKA - Alabán Ferenc: A folytatás — gondolati és esztétikai többletjelentés
a kerület íve, oly közeli Ami máshol csak érintő, az itt a lélek fényes közepét szeli.” A nemzetiségi helyzetnek és egyben létnek ez a költői, egyben mélyen filozofikus megragadása egyedülálló a csehszlovákiai magyar lírában, mert minden megérezhető és kivetíthető valósága összpontosul a költeményben egy olyan általános síkon, mely realiiástartalmában és művészi formájában is eredeti. A szigorú szerkesztés és pontos gondolatkifejezés az egész kötet anyagában éppen azáltal válik még hangsúlyozottabbá, hogy segítségül hívja az írásjelek funkcionális szerepének határozott érvényesítését is. Az a két költemény — Oda és nélkül, A polai amfiteátrumban —, amely nem ezt teszi, lényegében nem erősíti az interpunkció elhagyásának jelentőségét, mint az jól megfigyelhető volt az Érintések című kötetben, mert a veisszöveg értelmet hordozó szakaszai (mondatai) világosan, minden erőltetés nélkül kitűnnek és felismerhetők. Az értelmezésen túl fontos a kötet összegezésének térbe fogása is, mert az értékek csaK úgy nyerik el külső, illetve olvasói szempontú körülhatárolt alakjukat. Honnan, miből alakult ki a mai Tőzsér-líra? Ennek pontos felmérése későbbi évek irodalom- történetírására vár — de vezet idáig egy jól kivehető, többé-kevésbé egyenes vonalú alkotói fejlődés is. Tőzsér lírájának alakulásában a Kettős űrben című kötet jelzi az „ismerd meg önma- gadai” hirdető igény megfogalmazását, s az alkotó csak később fedi fel önmagában es a világban a lehetőségek végtelenét, mindvégig komolyan, sőt tragikusan véve környezetét és önmagát is. Determináló alkati kérdés ez Tőzsérnél, mely azelőtt nem ismerte a játék kockázatát semmilyen viszonylatban, illetve azt felelőtlenségnek tartotta. Sokszor rögeszmétől indíttatva mondott véleményt a „mogorva csillag” etikai igazságának nevében. Az új helyzetek később bizonyos változásokat hoztak létre, s felismertették a költővel, hogy minden szónak többféle jelentése megélhető. A többféleképpen történő belső értelmezhetőség egyik fontos jellegzetessége a tőzséri alkotásoknak már az Érintések című kötetben. Képi telítettségüknél fogva plasztikusak, alakíthatók, továbbgondolhatok ezek a költemények — jelentésvázuk feltölthető és színezhető. A szemléletes képek a sokrétűen árnyalt metaforákkal tárgyiasulnak — a lírikusi alany szubjektív érzései pedig ezáltal objektiválódnak. Nem minden esetben helytálló az a kijelentés, hogy a csehszlovákiai magyar költészetben (irodalomban?) a fejlődés hordozói csak a fiatal költők. A fiatalabbak egysége és tejlődése nem mindig meggyőző napjainkban, s vannak lírikusok, kiknek régebbi müveinek energiája ma is elevenül hat. Tőzsér és nemzedékének legjobbjai (Cselényi, Zs. Nagy) nemcsak állandó jelenlétükkel vehetők számba, hanem gondolati-szemléleti és esztétikai-formai újításainak értéke is figyelemre méltó. Tőzsér eredetisége és korszerűsége szinte pályája kezdeteitől a csehszlovákiai magyar irodalmi folyamat fontos kategóriájaként dominál, elsősorban azért, mert művei a hazai magyar költészet fejlődésmenetének adott szakaszaiban megfelelő progresszivitással reagáltak a valóságtudat relációjának alakulására. Ojabb verseiben ami csak megjelenik, valahogy túlmutat jelenség-önmagán: valami — egyáltalán nem sejtelmes, hanem nagyon is reális — tötobletjelentésnek a hordozója. Ez a jelentésben gazdag költői világ pedig egy igazi elmeiyültséggel gondolkodó intellektusról is vall. Specifikusan öntudatos művészi és jellegzetesen emberi értékekben egyaránt figyelemre méltó Tőzsér mai költészete. Legjobb darabjai korábbi életművének csúcsaival mérhetők össze, egészében véve néhány motívum további folytatását figyelhetjük meg, de differenciáltabb és mélyebb ez a világ a korábbinál. A különböző elemekből többször Újszerűén sajátos verskompozíciók, olyanok, melyek nem írhatók fel, nem rajzolhatok le egyetlen töretlen vonallal, nem sorolhatók be egyértelmű műfaji kategóriába. Részle- tesebo elemzésük talán egy általánosabb költői megújulás kezdeteit mutatná meg — történeti mivoltukban kezdeteket, melyek azonban gondolatilag és esztétikailag már klasszikus értékeknek adnak helyet.
