Irodalmi Szemle, 1983
1983/2 - ÉLŐ MÚLT - Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról (részlet)
75. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének alakuló közgyűlése 1949. március 5-én volt Pozsonyban. 76. Az első színikritika a lap 1949. január 29-i számában jelent meg Egri Viktor tollából, Prágai színházi levél címmel. 77. Duba Gyula: Az első közlésem, Irodalmi Szemle, 1977. 1. sz., 47. 78. „... az első probléma, ami a színház megteremtésével jelvetődött, a színészek, az ember kérdése volt. Nincsenek képzett, iskolázott színészeink...” L. Lőrincz Gyula: Magyar színházért, népi együttesért, Fáklya, 1952. 9. sz., 7—10. A Faluszínház első bemutatóinak egyikén komoly súllyal vetődött föl a színészi mesterség alapvető tudnivalói — helyes lélegzetvétel, maszkírozás stb. — nem ismeretének kérdése. L. Szabó Béla: i. m. Műnk István egy helyen nemcsak tapasztalatlan színészekről, hanem tapasztalatok nélküli, felkészületlen műszaki dolgozókról — díszletezőkről, világosítókról — is szót ejt. L. Štefan Műnk: Egy éves a Magyar Területi Színház, Fáklya, 1953. 13. sz., 647—650. 79. Bizony nem ártana, ha jobban emlékezetünkbe vésnénk és gyakrabban idéznénk, amit Fábry mondott 1923-ban az irodalmi dilettantizmusról: „Értsük meg: olyan időket élünk, olyan helyzetben vagyunk, hogy létfeltétel, szükség az írott szó mint eszköz, de ez még nem szentesíti az írott szót irodalommá. Az író alkotó művész: teremtő, formáló. A művészi alkotás kiválasztó, értékelő törvénye az esztétika, lró tehát csak az, aki az esztétika normáit igazolja, példázza. Irodalom csak az, ami ezt az egyetlen kritikát kibírja. És a legnagyobb szégyen, az életképtelenség legszomorúbb jele, ha ettől az egyetlen biztos művészi feltételtől félteni kéne magyarságunkat.” Amit Fábry mond, nemcsak az irodalmi dilettantizmusra érvényes, nagyjából ráillik a színházira is. Es a színházi dilettantizmus pontos jellemzését kapjuk akkor is, ha Féja Géza írásának megfelelő részein kicseréljük a megjelelő szavakat: „Inaszakadt elmélet született, hogy a toll minden magyar forgatója fontos nemzeti hivatást tölt be, tekintet nélkül arra, hogy a toll szántotta barázdában tiszta búza vagy pedig gizgaz terem. Sok helyütt odáig ment a dolog, hogy valóságos dilettáns író-bokrok teremtődtek provinciális színvonallal és gőggel. A kritikát kezdettől fogva ártalmas valaminek nyilvánították, mintha rossz versekkel s regényekkel népet és nemzetet lehetne menteni... A dilettáns irodalom tehát távolról sem a nemzeti nyelv ápolója s fenntartója, hanem a nemzet nagy áldozatok és erőfeszítések árán megteremtett szellemi színvonalának megcsúfolása." — Idézi: Turczel Lajos: Portrék és fejlődésképek, Bratislava, 1977, 128—129. 80. Vagy meg sem gyökerezett ott. Bizonyára több a puszta érdekességnél, hogy sokáig még a nevének használata — a szlovák elnevezés magyar fordítása — sem volt egységes: Tájszínház, Magyar Tájszínház, Falujáró Színház — ilyen és ezekhez hasonló nevek alatt is említi a korabeli sajtó. A színház szlovák neve kezdetben Dedinské divadlo, később — az 195411955-ös évadtól kezdve — pedig a Štátna zájazdová scéna I Állami Vándor színház] volt. Mi az egyszerűség kedvéért — a Dedinské divadlo elnevezést véve alapul — a Faluszínház magyar tagozatának, vagy /4. számú) együttesének nevezzük a társulatot. És egy másik, talán az előzőnél is beszédesebb példa: az 1952-ben megalakult Dolgozó Nőnek a Faluszínház 1959. évi megszüntetéséig például teljes évfolyamai vannak, amelyekben nyomát sem találjuk a magyar tagozat létezésének. Pedig ebből a hetilapból sem hiányoznak a színházi beszámolók, csakhogy azok a cseh és szlovák színházak, ritkább esetben pedig a Magyar Területi Színház produkcióit veszik szemügyre. 81. Például Szilvássy József is tévesen fogalmaz, amikor a megalakuló Magyar Területi Színházról, mint „a magyar nemzetiség egyetlen hivatásos színtársulatáról” beszél. Hiszen a területi színház megalakulása idején már több mint két esztendeje járta az országot a Faluszínház — ugyancsak hivatásos — magyar társulata. L. az 1. sz. jegyzetet! 82. Gerold László: i. m., 20. 83. A Magyar Területi Színház jubileumi évkönyve, Komárom, é. n. 84. A Magyar Területi Színház „előtörténetéhez tartozik, hogy 1950 augusztusában megalakult a Dedinské divadlo (Faluszínház) magyar részlege. A Faluszínház már
