Irodalmi Szemle, 1982
1982/1 - ÉLŐ MÚLT - Richard Pražák: Magyar református humanisták csehországi utazásai a harmincéves háború előtti években
kalmi Ismerősöknél száll meg és étkezik, igyekszik tőlük minél több adatot gyűjteni az illető ország életéről. Bennünket itt legjobban Szepsi csehországi leírása érdekel.52 A munkájának ezt a részét bevezető ajánlás egyúttal utalás a Fehérhegyet közvetlenül megelőző közép-európai helyzetre, minthogy Szepsi a csehországi fejezetet három, Bethlen Gábor hívei közé tartozó kassai polgárnak, Magdeburger Joachimnak, Meld Györgynek és Nagy Pálnak ajánlotta. Magdeburger Thurzó Imrével és Bossányi Mihállyal együtt tagja volt annak a magyarországi küldöttségnek, amely 1620. március 6-án érkezett Prágába, s feladata a cseh rendek és Bethlen Gábor közötti szövetség megerősítése volt.53 Csehország tényleges bemutatásában Szepsi Csombor javarészt Münster és Ortelius idézett munkáiból indul ki.54 Tőlük eltérően a cseh- és morvaországi folyók közül az Elba és a Moldva mellett a Svratkát is megemlíti.55 Szövegében jóval több az önálló elem, s útleírásának irodalmi és információs szintje is magasabb Miskolci Csulyak Istvánénál. Szepsi Csombor a korabeli cseh társadalmi viszonyokat mélyebben értelmezi, tudatosítja a cseh rendi felkelés és a császári hatalom közt folyó küzdelem jelentőségét (például a Plzenről szóló részben)56 és a prostestáns felekezeteket is megkülönböztetve mutatja be a csehországi társadalom vallási megosztottságát. Sok teret szentel a falusi és kisvárosi egyszerű emberek életének. (Szórakoztató leírásban meséli el, miként akarták őt a rokycany-i polgárok házasságra bírni.)57 Fontos írói erénye, hogy pregnáns rövidséggel tud jelezni helyzeteket. (Egy mondatban minősíti például prágai szálláshelyét, az óvárosi Három koronához címzett fogadót.)58 Megismétli Miskolci néhány adatát, egyebek közt a prágai cseh diákok XV. század eleji lipcsei átköltözéséről. Protestáns létére nagyobb szigorral ítéli meg Žižka személyét, megemlítve, hogy Magyarországon sok kolostort lerombolt59. Néhány kisebb tévedést is elkövet, így például a Nagyváradon eltemetett Zsigmond császárt az 1613-ban Libocsovicében elhunyt és a Szt. Vitus templom egyik oldalkápolnájában eltemetett Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemmel azonosítja.60 Szepsi Csombor Prágában más cseh és szlovák humanistákkal is kapcsolatot teremtett: Jan Campanusszal, illetve Peter Fradeliusszal és Daniel Basiliusszal.61 Utóbbiak Felső-Magyarországról származtak s gyakori kapcsolatban álltak a magyarországi humanistákkal. Fradelius maga is sokat utazott, bejárta Németországot, Svájcot, Francia- országot, Belgiumot és Angliát. Fradelius angliai utazásairól Szepsi is említést tesz a munkájában.62 Fradelius egyik versét I. Jakab angol királynak ajánlotta és személyesen is megismerkedett Mornay Fülöppel, a franciaországi hugenották vezérével.63 A prágai nevezetességek közül Szepsi Csombor az óvárosi Orlojt, a Týn-templomot és a prágai egyetemet említi. Ez utóbbi alapításának évét Miskolcihoz Hasonlóan — Münster nyomán — ő is tévesen, 1370-ben jelöli meg. Érdekes Szepsinek a Týn-iskolához fűzött megjegyzése; itt ugyanis Matthias Fröhlichhel, egykori diáktársával találkozott, akivel 1607-ben a késmárki iskolába járt együtt.64 Az útjába eső többi csehországi város közül Szepsi Nymburkot említi, ahol valamilyen vándor A. Lobwasser egyik énekét énekelte. Králüv Méstec kapcsán az osztrák borok minőségi fogyatékosságaira utal, ellenben dicséri a város szép fekvését, lakosainak gazdagságát. Két másik csehországi várost, Petrovicét és Járomért viszont az ottani fogadósok kapzsisága miatt kárhoztatja. Česká Skalicét a Spanyolországban és Flandriában egyaránt használatos Caliz néven említi. Kiépültségével Náchod is elnyerte Szepsi Csombor tetszését, hasonlóképpen néhány más Kladsko vidéki város is. Ez utóbbi vidéket Szepsi a korabeli relációknak megfelelően a cseh országrészekhez sorolja.65 Az Europica Varietas csehországi fejezetéből elsősorban az írónak a cseh rendi felkelés, illetve az utazásai során megismert egyszerű cseh emberek iránt tanúsított szimpátiáját kell kiváltképp kiemelnünk. Szepsi Csombor munkájának ez a része azok közül az értékes korabeli dokumentumok közül való, amelyek szemléletesen mutatják, milyen reményekkel fogadta a magyarországi kálvinista közvélemény a cseh felkelés hírét, s egyúttal adalékul szolgál a korabeli Csehország Európában elfoglalt helyének megismeréséhez is. A magyarországi református humanisták csehországi érdeklődését mindenekelőtt a harmincéves háború előtti időszakban kibontakozott magyarországi nemzeti felszabadító mozgalom táplálta. Szenei Molnár Albert a XVII. század elején még II. Rudolf császárhoz fordult teljes bizalommal s tőle várt segítséget és támogatást a magyar kultúra fejlesztésének ügyében. Miskolci Csulyak István, Szenei Molnár kortársa már határozot
