Irodalmi Szemle, 1982

1982/1 - ÉLŐ MÚLT - Richard Pražák: Magyar református humanisták csehországi utazásai a harmincéves háború előtti években

diocriter intelligere; insuperque rudimenta Dialecticae et lhetoricae ad usum scribendi confere (Gyssingae, 1548). A szótár függelékének címe: Syllecta Scholastica (Heidelber- gae, 1621, 35—44. I.).42 Frischlin 1584-ben Németújvárott írta ezt a rövid munkáját Batthyány Ferenc grófnak, aki később feleségül vette a költő Zrínyi Miklós gyámanyját,, Lobkovitz Évát, aki az 1626—1633 közti években Szenei Molnár Albert buzgó tisztelője volt.43 Frischlin tragikus halálára (1590) Bocatius János írt alkalmi verset, amelyet kilenc évvel később gyűjteményes kötetében jelentetett meg.44

Marek Bydžovskýt Miskolci nyilván azért említi meg, mert az 1602—1603-as években ő volt a prágai egyetem rektora.45 Matouš Collínról pedig már Magyarországon is hallhatott mint Melanchton lelkes hívéről, de tudomást szerezhetett róla a Karolínumban Coliin emlékezetére Jakobus Paleologus által hálából emeltetett márványemlékmű alapján is.46 Nincs róla tudomásunk, hogy Miskolci Csulyak István a prágai humanisták bármelyikével szorosabb kapcsolatot teremtett volna, prágai tartózkodásának rövidsége miatt ez nem is tűnik valószínűnek. Mindenesetre Prágáról és a cseh országrészekről adott leírása a XVII. század eleji magyarországi humanista munkákban fellelhető első fontosabb cseh vonatkozású reminiszcenciák egyike. Miskolcinak Münsteren, Dubraviu- son, Sylviuson és Orteliuson kívül nyilván más források is rendelkezésére állottak. Nagyon valószínű például, hogy felhasznált néhányat azokból a prágai leírásokból, amelyeket Theatrum orbis terrarum (Antwerpen, 1595) című művének irodalomjegyzékében Abraham Ortelius felsorol.47 Ugyanakkor Miskolci saját megfigyeléseire is támaszkodott, jóllehet útijegyzetei sokkal inkább leíró jellegűek, mint az őt követő Szepsi Csombor Márton munkája.

Szepsi Csombor Márton (1595—1622) az első magyar nyelvű útleírás, az Europica Varietas (Kassa, 1620) szerzője, a magyar humanista irodalom ismert művelője. Fő művének szövegét a kassai kiadás alapján Szamota István már a múlt század végén újra megjelentette.48 Ezt követően a munka számos további kiadásban is napvilágot látott, melyek közül elsősorban a Kovács Sándor Iván által szerkesztett 1968-as kritikai kiadás emelkedik ki.49

Szepsi Csombor Márton a németalföldi, valamint az angol polgári forradalom közti időszakban, illetve a harmincéves háborút, a reformáció és ellenreformáció között folyó harc döntő szakaszát megelőző években járta be Európát.50 1616. május 29-én Eperjesről indult a Beszkideken át Lengyelországba, ahol átutazott Mazúrián s hosszabb időre megállt Gdanskban. A várost Szepsi Csombor a legfontosabb európai humanista központok egyikének, az európai reformáció északi őrhelyének, valamint a Kelet- és Nyugat- Európa közötti tengeri kereskedelem kiindulópontjának tartotta. Lengyelországból tovább indulván rövid ideig Dániában időzött. Ezt követően már Németalföld és Anglia felé vette útját. Ez a két ország állt a korabeli európai gazdasági és politikai haladás élén. Szepsi Csombor e két országban sok figyelmet fordított a társadalmi kérdésekre (felfigyelt a németalföldi céglegények, segédek iparos mesterek elleni lázadásaira), illetve a protestantizmus és a katolicizmus között folyó angliai harcok I. Erzsébet- és Stuart Mária-korabeli döntő szakaszára. Franciaországban a városi életet vetette össze a vidékivel, s ugyancsak foglalkoztatta a Szent Bertalan-éj ottjártakor még mindig élő örökségének kérdése. Protestánsként bevallottan jobban érezte magát Németországban, ahova 1618 júniusában érkezett, s ahonnan (feltehetően ugyanazon év júliusában) tovább utazott Csehországba. Útját Szíléziában és Krakkóban fejezte be, ahonnan 1618 augusztusában tért vissza szülőföldjére, a Szepességbe.51

Szepsi Csombor útleírása korához képest rendkívül modern munkának számít. A korabeli európai társadalom alapvető tendenciáinak felvázolásával, a társadalmi szerkezet egészére kiterjedő vizsgálódásával, a munkafeltételek, az árak és a kereskedelem kérdéseinek hangsúlyozásával, a továbbélő feudális viszonyokkal való konfrontáció segítségével a születőiéiben lévő tőkés társadalom erőteljes és plasztikus ábrázolása bontakozik ki benne. Szepsi Csombor egyértelműen rámutat például a lengyelországi nemesi demokrácia árnyoldalaira, a bomlasztó anarchiára és a politikai stabilitás hiányára. De talál helyet és időt a különböző látnivalók közben a korabeli tudományos haladás alapvető kérdéseinek átgondolására is. (így például németországi utazásai közben Kopernikusz heliocentrikus elméletének Jelentőségét a világűr megismerésének szempontjából mérlegeli.) Az általa legnagyobb figyelemmel kísért vallási viszonyok és kulturális emlékek vizsgálata mellett az egyszerű emberek életét is rendszeresen feltérképezi. Al~