Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - — k —: Holmi

Csokonai, Arany, József Attila, továbbá ze­neszerzők: Mozart és Schumann ábrázolá­sával. Az álmok kútja végtelen című köl­teményében, amely legutóbbi kötetének a címét adta, Jánosy az önnön lelke mélyé­be merülés sajátos útját járja. A negyedik kötetben, a Kukoricaistennő- ben (1970) főképp hazai témákkal fejezi ki emelkedett gondolatait a hazáról és az emberségről. Művészi érettségről ta­núskodnak a Balatonról írott versei, amely kedvesebb neki, mint a Broadway neoncsodái: „ezerszer is csak a Balatont lássam, s ott éljem újra, újra életem” (Ezerszer is...). Fiatalon meghalt költők­ről (Jeszenyinről, Dylan Thomasról) szóló versei nagy képzelőerőről tanúskodnak. Ötödik kötetében, a' Kövendégben (1977) a szülőföld iránti csodálatát fejezi ki. A Szénakaszálásban Bartókról vall, aki szlo­vák népdalokat is gyűjtött. A Két indiai szoborra című kompozícióban megfogal­mazott hódolatát az óind hősnő, Szítá iránt az óindiai hősi eposz, a Rámájana fordításával is bizonyította (1978). Ehhez csatlakozik a Gandhihoz írott ciklus, a Gandhi-kantáta. Az összegyűjtött versek befejező ciklusában, a Halottak napjában, melyben legújabb verseit sorakoztatja föl, sikeresen tartja utolsó köteteinek szín­vonalát. A Valentin Beniakhoz írott szo­nett a szerző csodálatát fejezi ki a szlovák költő virtuóz szonettjei iránt. Képeinek egy része ábrándozásba merül, majd föl­eleveníti őseinek emlékezetét (A Hegyek éneke)... Stefan Attila Brezány HOLMI Csanda Sándor nak az Irodalmi Szemle 82/3—4-es számaiban megjelent A Ko­runk és a csehszlovákiai magyar irodalom című írásáról ezt olvashatjuk a Kritika 82/10-es számában, az Ablak rovatban: „Terjedelmes tanulmányban elemzi Csanda Sándor a pozsonyi Irodalmi Szemlében azt a szerepet, melyet a kolozsvári Korunk játszott a két világháború közti szlovákiai elméleti irodalom fejlődésében.” Dávid Teréz A szerelem házhoz jön c. vígjátékát az alsópéteri amatőr színjátszók mutatták be. A vígjáték rádióváltozatát a pozsonyi szlovák rádió Si dokonalá, Veronika címmel május 13-án sugározta, a magyar adás pedig Tökéletes vagy, Vero­nika címmel közvetítette június 27-én. A dunaszerdahelyi Fórum-műhely klubjá­ban október 30-án Szűcs Jenő indított vitát fotó- és filmművészetünkről. Szlovákiai magyar írók és költők műveiből Csanaky Eleonóra adott elő. Nagy László fotóiból a klubban kiállítást rendeztek. Grendel Lajos Galeri c. készülő regényé­ből közöl részletet az Életünk 82/9-es száma. Az író október 22-én Negyeden vett részt író-olvasó találkozón. Az Élet és Irodalom október 15-i számában Grendel Éleslövészet c. regényéről ír. D. Magyari Imre, Leszámolások címmel. „Történelem és létértelmezés, kisebbségi sors és az emberi élet a tárgyai ennek a nagyon fájdalmas és nagyon gazdag, sokszólamú műnek” — írja a könyvről a recenzens. A Magyar irodalmi hagyományok szlová­kiai lexikonáról ír a Honismeret 82/4-es számában Szabó Zsolt. A rövid írás ugyan méltatja a lexikont, de kifejezi a reményt, hogy a készülő szlovákiai magyar irodalmi lexikon teljesebb lesz és számba veszi azokat az életműveket, „amelyek a nemze­tiségi sorba került felföldi magyarság iro­dalmi műveltségében szerepet játszottak”. Petrik Józsefet köszöntik 50. születésnap­ján a Slovenské Pohľady 82/10-es számá­ban. Szénássy Zoltán Jókai Mór nyomában c. írását közli a Honismeret 82/4-es száma. Szénássy Jókai felvidéki útjairól — a Kárpátokban, a Rima völgyében, Gömör- ben és a Bodrogközben — ír. 1880—1890 között Jókai a „felvidéki táj bűvöletében" élt. A XII. Szenei Molnár Albert-napok al­kalmával, október 20-án Szencen, a szlo­vákiai magyar irodalomról, írásbeliségről beszélgetett az olvasókkal Grendel Lajos, Koncsol László és Tőzsér Árpád. 21-én Tóth Elemér vett részt egy gyermekeknek rendezett irodalmi délutánon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom