Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései III.

Jancsi megnősül (megházasodik) Margitra? — Janko sa ožení s Margitou (h.: Jancsi elveszi Margitot vagy egybekel Margittal, ugyanis az oženiť sa ige szó szerinti megfelelője, a megnősül, nem vesz fel vonzatot [sem a megházasodik], ha tehát a szlovák ige mellett a nő neve is szerepel, akkor rendszerint vagy az elvesz igét használjuk tárgyas vonzattal, vagy az egybekel igét társhatározós vonzattal);

Jancsi és Margit elvették egymást — Janko a Margita sa vzali vagy sa zobrali; (h.: Jancsi és Margit egybekeltek vagy összeházasodtak; az elvesz csak akkor használható, ha az alany a férfi, s cselekvése a nőre mint nyelvtani tárgyra irányul [Jancsi elveszi Margitot]; két alany esetén az ige nem állhat az egymást kölcsönös névmási tárgy- gyal);

a tanár erre a témára adott elő — profesor prednášal na túto tému (h.: évről a témá- ról; írni vagy zenét szerezni stb. lehet témára, de az előad ige partitívusi értelmű határozó esetén -ról, -ről ragos vonzattal áll; ha az előad jelentése a tárgy egészére vonatkozik, akkor tárgyas vonzattal: ezŕ a témái adta elő).

b) Szlovákos ragozásmőd

A helyhatározói kül- és belviszonyt kifejező alakok használata a magyarban sem választható élesen külön. Nemcsak a helységnevek, hanem a köznevek ragozásában is tapasztalható kettősség (a sapka a fejében v. fején van, orrba v. orron vágja stb.); néha területi használati különbség van a két alak között: a csallóközi ember a temetőbe megy a sírokhoz, az északkeleti nyelvjárásterületi a temetőre (a temetőöe már nem a saját lábán megy); de előfordul, hogy bár nem külviszony kifejezéséről van szó, mégis külviszonyragot használunk, mert a bel- és külviszonyragos alak között árnyalatnyi különbséget érzünk; az iskolába jár (a gyermek), de iskolára (’tanfolyamra’) küldik a tisztségviselőt; a konyhában tartózkodik, de a konyhán (mint munkahelyen) dolgozik; az erdőben sétál, de az erdőn (mint munkahelyen) dolgozik; az irodában ül, de az irodán (mint munkahelyen) dolgozik stb. A szállodával kapcsolatban nemcsak a szobában, hanem a szobán alak is használatos. A szlovák is használja ilyenkor a v izbe (’szobában’) mellett a na ízbe (’szobán’) szerkezetet; ezt a diákotthonok, kollégiumok szobáira is átvitte, sőt magukra a diákotthonokra, kollégiumokra is. így nálunk a magyarban is gyakori, sőt általános a diákok között ezeknek a tükör- fordítása: a 328-as szobán fogunk tanulni (budeme sa učiť na izbe číslo 328); az. internáton lakik — býva na internáte (h.: diákotthonban, kollégiumban, esetleg interná- tusban). Sőt a szlovák a do školy (’iskolába’), v škole (’iskolában’) mellett a na školu (’iskolára’), na škole (’iskolán’) szerkezetet a tanulók iskolába járásával, valamilyen iskolában való tanulásával kapcsolatban is gyakran használja, s ezeknek is gyakori a magyar fordításuk: középiskolára jár (h.: középiskolába); gimnáziumon tanul (h.: gimnáziumban).

De nemcsak a tanulókkal, hanem a pedagógusokkal kapcsolatban is gyakran használatos a na škole, na školu szerkezet iskolán, iskolára megfelelője, amikor a munkahelyüket jelölik vele: alapiskolán, középiskolán vagy gimnáziumon tanít; alapiskolára, középiskolára vagy gimnáziumra megy tanítani. Sokszor védik is ezt a ragozásmódot, rámutatva arra, hogy a magyar nyelv is használja a külviszonyragos alakokat a belvi- szonyragosak helyett, ha ezek a munkahelyet jelölik (1. konyhában—konyhán, irodában—irodán). Valóban így van, de az iskola szó ragozásában nem alakult ki ez a különbségtétel, illetve egy másfajta alakult ki (iskolán = ’tanfolyamon’). Csak a főiskola összetett szót látjuk el külviszonyragokkal hasonló viszonyok kifejezésére az egyetem ragozásának analógiájára. A megszokott ragozásmód tehát a belviszonyragozás ezekben az esetekben is [alapiskolában, középiskolában, gimnáziumban tanít; alapiskolába, középiskolába, gimnáziumba megy tanítani).

Még kevésbé menthető az oktatásügyi szervek felügyeleti vagy ellenőrző látogatásával kapcsolatban a külviszonyragos alakok használata: ma egy középiskolán végez ellenőrzést — dnes robí inšpekciu na niektorej strednej škole (h.: középiskolában); a tanfelügyelő holnap alapiskolára megy — inšpektor pôjde zajtra na základnú školu (h.: alapiskolába).

Megjegyezzük, hogy ezek a ragozási hatások általában az oktatás területéhez tartozó szavakkal (iskola, internátus stb.) kapcsolatban fordulnak elő. Amennyire örülünk