Irodalmi Szemle, 1982
1982/9 - Pukkai László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a galántal járás munkásmozgalmának kialakulására
szuson a levéltári adatok (SSÚA Bratislava, fond PR és a Husár idézte SÜA Praha, fond PMV. IV. K karton 54) szerint még heten vettek részt: Vágsellyéről Alföldi Károly, aki az érsekújvári mező- és erdőmunkások szakszervezetét képviselte, Galántáról Gallo János és Stern Móric, Gallo a helyi Mezőgazdasági Szövetséget, Stern a pozsonyi Kommunista Ifjúsági Szövetséget képviselte. A hivatalos névsort Szalay Rezső, Mészáros András és Dévány Pál zárta. Szalay és Mészáros a Diószegi Vasmunkások Szervezetét képviselte. Dévány Pálról a nevén kívül más feljegyzést nem találtunk. Az említetteken kívül a vízkeleti Koller Vince, az alsószeli Vígh Sándor és Takács Dezső, a szelőcei Mandák József és Lauró János is azt állítják, hogy részt vettek az alakuló kongresszuson. Az államhatalom minden erejét összeszedte a kommunista mozgalom megfékezésére. A Nagyfödémesen és környékén egyre erősödő munkásmozgalom hatására a megyei hivatal arra kérte a Tartományi Csendőrparancsnokságot, hogy szervezzen a faluban egy 4—5 tagból álló őrsöt, azt pontos utasításokkal lássa el, hogy megakadályozhassák a kommunista mozgolódásokat. A forradalmi helyzet kialakulását nemcsak a fenyőházi kongresszus, hanem a szociális nyomor is elősegítette. A korabeli adatok alapján tudjuk, hogy 1921 februárjában a volt vágsellyei járásban a főbb élelmiszerek nagyon drágák voltak: 1 kg marhahús és 1 kg disznóhús 24 koronába került, a hízott liba kilogrammja 36 korona, 1 kg csirkehús 20 korona, a disznózsír kilogrammja 40 korona, 1 kg töpörtyűs zsír ára pedig 60 korona volt. A margarint 40 koronáért, a hájat 20 koronáért adták az üzletekben. A tojás darabja 1,20 korona volt, a rozsliszt ára kilogrammonként 3 korona, a búzaliszté 4 korona volt. A tej pedig 3 koronába került. Egy állandó munkásnak, pl. egy kocsisnak, a heti bére 347,50 korona volt. A marxista baloldal a galántai járásban nagyon erős volt. Tornóc, Farkasd, Báb, Sók, Szelőce, Buffa és Barakony is csatlakoztak a fenyőházi kongresszus határozataihoz. A mozgalom legerősebb központjai: Alsó- és Felsőszeli, Kosút, Nagyfödémes, Diószeg és Galánta voltak. A háború utáni forradalmi hullám utolsó jelentős eseménye az 1921. április 15-én kirobbantott általános sztrájk volt, amelyet a Föld- és Erdőmunkások Szlovákiai Szövetsége szervezett és irányított. A sztrájkoló agrárproletárok legfőbb követelései: a kollektív munkaszerződés, bércsökkentés, valamint harc a munkanélküliség ellen és jobb munkafeltételek biztosítása. Az általános sztrájk Dél-Szlovákia területén a galántai és a dunaszerdahelyi járásban volt a legerősebb. Az általános sztrájk első napján jelentették, hogy a sztrájk a galántai járás minden nagybirtokára, gazdaságára kiterjedt. Felsőszeli és környéke bérmunkásmozgalmát a Mezőgazdasági Munkások Szövetségének járási titkára, Kovács Antal irányította. Alsószeli környékén Hegedűs Gáspár volt a vezető. Több mint 850 agrárproletár sztrájkolt a két faluban. Az egész járásban már ezen az első napon 3538 agrárproletár, főleg zsellér és bérmunkás sztrájkolt. A hanyatló sztrájk április 23-án újabb lökést kapott. Járásunkban az etetők, a kocsisok és a többi béres is beszüntette ezen a napon a mezőgazdasági állatok etetését és a tehenek fejését. Hogy ezt az ellenállást megtorolják, még ezen a napon, április 23-án letartóztatták a diószegi földmunkások három bizalmiját (Horvát, Bachratý, Banič), és a felső- és alsószeliek hat bizalmiját (Bodor, Kajos, Kozák, Pukkai, Varjú, Virágh). Kajaion két bizalmit (Zsillé, Bíró) tartóztattak le, mert megakadályozták, hogy a sztrájktörő munkások megetessék az állatokat. A csendőrség segítségére sietett a dögösi szeszgyárhoz kivezényelt katonaság is. A széles körű letartóztatások következtében egy-két nagybirtokon ugyan felvették a béresek a munkát, de április 24-én Nagyfödémesre, Diószegre, Galántára, Felső- és Alsószelibe katonai erősítést kértek a munkáltatók és a hivatalok. A galántai járásban az általános sztrájk végül is győzelemmel végződött. A munkaadók az egész járás területén kénytelenek voltak aláírni a kollektív munkaszerződéseket, s a napi munkaidőt 10 órára csökkentették. A letartóztatott vörös bizalmiak és Kovács Antal mezőgazdasági titkár perét a győzelem ellenére is lefolytatták. A letartóztatottakat először Galántán tartották fogva, majd Pozsonyba (Bratislava) kísérték, ahol kilenc napig voltak vizsgálati fogságban.
