Irodalmi Szemle, 1982
1982/8 - KRITIKA - Böszörményi János: Boldogfa fejlődéstörténetének korszakolása Püspöki Nagy Péter művében
Böszörményi János BOLDOGFA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK KORSZAKOLÁSA PÜSPÖKI NAGY PÉTER MÜVÉBEN Püspö'ki Nagy Péter múltfeltáró tudományos munkásságát egyre jelentősebb alkotások fémjelzik. Már első művének, az 1968-ban közreadott Püspöki mezőváros történetének is osztatlan sikere volt. Tudományos alapossággal, gazdag ismeretanyaggal irott újabb helytörténeti munkái tudományos körökben is méltán keltenek érdeklődést, elismerést. Tájainkon egykoron neves történészek, levéltárosok kutatták vidékünk múltját és megbecsülést, rangot szereztek a régmúlt feltárására irányuló tudománynak. Közülük is kiemelkedő alkotók voltak a komáromi Gyulay Rudolf, Alapy Gyula és Takáts Sándor. Nekik is köszönhetjük, hogy napjainkig sem merült feledésbe őseink küzdelmes élete, vidékünk múltja. Püspöki Nagy Péter történészi rangja méltán hasonlítható e nagy elődökéhez. Legújabb alkotása a Boldogfa, egy Árpád-korabeli település fejlődését rajzolja meg 1245-től 1719-ig. Noha történelmi áttekintésének időkerete szigorúan körülhatárolt — Boldogfa tulajdonképpeni történetét valóban e két időhatár keretében tárgyalja —, a vidék történetének ismertetésében a falu templomának falában felfedezett római kori sírkőfelirat elemzésének ürügyén kitér a hely régebbi történetére is. Ez a kitérő azonban nem bontja meg művének önmaga szabta keretét, hanem ellenkezőleg, azt a felismerést példázza, hogy szinte minden településre alkalmas terület lakott volt errefelé már évezredek óta, de írásos források alapján ez ritkán bizonyítható. Boldogfa esetében szerencsés módon kőbe vésett írásos emlék a bizonyság arra, hogy a hely a római korban is mozgalmas település, stáció volt a Római Birodalom és a Kvád Királyság között. Ez vezethette Püspöki Nagy Pétert abban, hogy megrajzolja e földrajzi táj településviszonyainak fejlődéstörténetét, meghatározza eseménytörténeti korszakait. E fejlődéstörténeti korszakolás során lenyűgözően gazdag forrásanyaggal vizs- gálja-elemzi azokat a helyi és országos eseményeket, amelyek hatással voltak a település fejlődésére. Eseménytörténeti vizsgálódása során gondosan ügyel arra, hogy csak azokat a mozzanatokat vegye figyelembe, amelyeknek kormeghatározó, korszakváltó szerepük volt. Kutatási módszerére jellemző, hogy eredeti okmányok, adománylevelek, birtokviszályok peres iratai, határjárási jegyzőkönyvek és egyéb, hiteles történelmi kútfők adatait összeveti a helyi és az országos eseményekkel. Elemző munkája során különös jelentőséget tulajdonít a bizonyltékfeltárásnak. Okfejtéseire a szigorúan tudományos szemlélet, a feltétlen tárgyszerűség és a rendelkezésére álló tényanyag összefüggéseinek a bizonyítása a jellemző. Vizsgálódásai során kimutatja, hogy Boldogfa településének keletkezési mozzanatai, fejlődésének további alakulása szoros kapcsolatban van az országos eseményekkel, nevezetesen a cseh háborúk néven ismert harcok következményeivel stb. Ismeretes, hogy egy település első írásos, okleveles említése rendszerint nem azonos a falu keletkezésének időpontjával, ezért Boldogfa első, 1245-ös írásos említését sem tekinti a település alapítási évének. A települések első okleveles említése nem falualapítási évszám, mert az rendszerint valamely eseménnyel kapcsolatos: adományozás, birtok
