Irodalmi Szemle, 1982
1982/8 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései II.
vezeti a fordítót; a látható, érzékelhető tényező biztossá teszi, nem gondol a jelentés- változás lehetőségére; nem támadnak kétségei munkája helyességével kapcsolatban; nem lapozza fel a kevés nyelvhasználati adatot tartalmazó kétnyelvű szótár mellett a két nyelv, de legalább az átvevő (ez esetben a magyar) nyelv értelmező szótárát is, amelyben mind a szavak jelentéseire, mind pedig stilisztikai használatára nézve eligazítást kaphatna. Most pedig — nem a teljesség igényével, hanem a legégetőbb esetekre szorítkozva — vizsgáljuk meg azokat a szlovák és magyar szavakat, amelyeket szerkesztettségük alapján egymás megfelelőinek vélünk, s nézzük meg, miért nem lehetnek ezek valóban megfelelői egymásnak. a) Legtöbbször mind a szlovák szónak, mind vélt magyar megfelelőjének több jelentése van (esetleg a szlováknak több, a magyarnak csak egy), s bizonyos jelen- tés(ek]ben egyezik is a két szó: ezekben valóban megfelelői egymásnak; az élt ér ő jelentésekben azonban nem azok. A hibát azzal követjük el, hogy a szlovák szót pusztán a szerkesztettségi megfelelés alapján akkor is ezzel a magyar szóval fordítjuk le, ha ez utóbbinak nincs meg az a jelentése, amelyben a szlovák elem az adott szövegben előfordul. Ilyenkor más, a szlováknak megfelelő jelentésű magyar szót kell keresnünk. Nézzünk meg erre az esetre részletesebben is egy példát! A szlovák rozobrať igének is, a szerkesztettsége alapján neki megfelelő szétszed-nek Is több jelentése van. Ebben a közös jelentésben: ’valamit alkotórészeire, darabjaira bont’ — valóban megfelelője egymásnak a két ige, sőt ’az alkotórészekre, darabokra bontás’ jelentésben a rozbor és a szétszedés főnév is. Az ’analizál’ jelentésben azonban a rozobrať nem fordítható a szétszed-del, sem az ’analízis’ jelentésű rozbor a szétszedéssel (noha szóban fordítják így olykor őket), mert e magyar szavaknak nincs ilyen jelentésük. Ebben a jelentésben a rozobrať-nak az elemez, boncolgat stb., a rozbor-nak az elemzés, boncolgatás stb. felel meg. A problémy rozobrať kifejezés megfelelője tehát nem a problémákat szétszed, hanem a problémákat elemez, problémákat boncolgat, a rozbor problémov-é sem a problémák szétszedése, hanem a problémák elemzése vagy problémaelemzés és a problémák boncolgatása vagy problémaboncolgatás. A szavak jelentéstartalma és szókapcsolatba (nyelvtani szerkezetbe ) állíthatósága között igen szoros összefüggés van. A kapcsolatba állítás révén alakul ki egy-egy szó mellék- vagy átvitt jelentése, tehát a szójelentés egyben azt is meghatározza számunkra, mely szavak kerülhetnek egymással nyelvtani szerkezetbe. Pl. a szétszed nem veheti fel tárgyként akármelyik névszót, csak azokat a szavakat, amelyeknek fogalmára vonatkozhat az ige jelentése, vagyis csak az olyan dolgoknak a nevét, amelyeket „szét lehet szedni”. A szlovákban sokkal több ezeknek a száma; nemcsak konkrét, hanem elvont fogalmak neve is szerkezetbe állítható a rozobrať igével (probléma, helyzet stb.), mert jelentései ezt lehetővé teszik. Még a jelentésmegfelelésen belül és ennek ellenére Is lehet kisebb-nagyobb, néha csak stilisztikai, máskor azonban hibás szóválasztásnak is beillő különbség a szavak szerkezetbe állíthatóságában a két nyelvben; a jó fordítónak erre is tekintettel kell lennie. A rozbor főnévnek — mint láttuk — megfelelője lehet az elemzés is, a boncolgatás is, amikor a probléma szóval állítottuk birtokos jelzős szerkezetbe, vagyis a rozbor problémov fordítható így is: a problémák elemzése, s így is: problémák boncolgatása, sőt így is: problémaelemzés, problémaboncolgatás. De már pl. a rozbor pôdy szlovák kifejezésnek még talán a talajelemzés-nél is gyakoribb vagy legalább ugyanolyan gyakoriságú megfelelője a talajvizsgálat, a talajboncolgatás azonban szóba sem jöhet, mert ez teljesen szokatlan a magyarban. Szokatlan, mert a boncolgat igéhez nem szoktuk tárgyként a talaj szót tenni („talajt boncolgat”), így a talajnak a boncolgatása szókapcsolat sem él, amelyből ez az összetett szó keletkezhetett volna. Tehát egy magyar szó nem minden azonosfajta nyelvtani szerkezetben lehet megfelelője egy idegen, ez esetben szlovák szónak akkor sem, ha néhány ugyanolyanfajta nyelvtani szerkezetben az lehet is. Ennek a ténynek pedig arra kell ösztönöznie a fordítót, hogy még a megfelelőként számon tartott szavakat se mechanikusan építse be mondatában az egyes szerkezetekbe, hanem válassza ki közülük a szerkezetbe illőt, vagyis ne szavakat, hanem szerkezeteket fordítson. Tehát mivel a rozbor pôdy szlovák kifejezés fordításában nemcsak akkor követhetnénk el hibát, ha szerkesztettségét tükröztetve