Irodalmi Szemle, 1982
1982/7 - — k —: Holmi
csehszlovákiai magyar irodalomtörténeti mű kimunkálásához.” Grendel Lajos Galeri c. készülő regényéből közöl részletet az Életünk 82/7-es száma és a Műhely 82/2-es száma. Magyar kisebbségi tudományosság Szlovákiában címmel olvashatjuk Für Lajos írását a szlovákiai magyar kulturális élet, a kisebbségi tudományosság problémáiról, valóságáról a Műhely 82/2-es számában. Rácz Olivér Közös hazában (V spoločnej vlasti) c. írását találjuk a Nové slovo augusztus 8-i számában. A Sar/ő-emléktárgyak gyűjtése Debrecenben c. írásában Boross Zoltán beszámol a debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Sarló-kiállításról, melyet a Sarló megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szerveztek meg a Sarló még élő tagjai. Az írás a Honismeret 82/2-es számában jelent meg. Szabó Gyula nagy korszaka címmel írt Dusza István a losonci Nógrádi Galéria Szabó Gyula emlékkiállításáról, a Nép- szabadság június 29-i számában. A kiállítást a festő születésének 75., halálának 10. évfordulója alkalmából rendezték meg. Szlovák—magyar könyvespolc címmel írt az Élet és Irodalom július 9-i számában Käfer István Vladimír Mináč összefüggések, Ladislav Ballek A segéd, Peter Jaroš Az ezeréves méh, Ivan Habaj Kolonisti (magyar fordításban még nem jelent meg) című művéről, valamint a Tatran Könyvkiadó gondozásában megjelent Zázračný jeleň (Csodaszarvas) című kötetről, Lengyel Dénes Régi magyar mondáinak válogatásáról. Méltatja továbbá Med- nyánszky Alajos Festői utazás a Vágón c. könyve és az 1919. A szocialista világforradalom útján. Magyar Népköztársaság. Szlovák Tanácsköztársaság c. kötet kiadásának (Tatran — Európa) jelentőségét. Értékeli Dobossy László Két haza között c. esszékötetét, majd szól a magyarországi szlovák irodalom legújabb eredményeiről: Michal Hrivnák V prúde času és Alexán der Kormos Polyfónia c. kötetéről. Végül Sarusi Mihály A szavak udvarát kutatom c. verskötetét helyezi a „szlovák—magyar könyvespolcra”. Tóth László Kinek a hangja c. versét kö'z- li a Népszava június 5-i száma. A költő Vita és vallomás c. kötetét (beszélgetések szlovákiai magyar írókkal) méltatja a romániai Korunk 82/6-os száma, a jelenkor július-augusztusi számában pedig Czine Mihály ír a kötetről, a kötetben megszólaló tizenkét író ember irodalmi elképzeléseiről, feladatairól, vállalt küldetéséről, a „hídszerep” újraértelmezéséről: „... a hídszerep, a nemzetiségi irodalmak humánumából sarjadt program, de azt is tudják: az igazi hídon két irányú a közlekedés. . .” A Műhely 82/3-as számában a Vita és vallomást Böröndi Alajos méltatja. Tóth László „keretes interjút” készített, amelyhez alapul a „szlovákiai magyar irodalom nemzedéki és műfajszerkezete” szolgált — írja a recenzens. A beszélgetésekből a kérdező jó anyagismeretére következtethetünk, aki a jól irányított beszélgetéseket indirekt értékeli is. Turczel Lajossal beszélgetett Varga Sándor, az irodalomtörténész 65. születésnapja alkalmából. A beszélgetést a Műhely 82/3-as száma közli, Küldetés és szolgálat címmel. A „töretlen magatartású” kritikus, irodalomtörténész és pedagógus „népe szellemi felemelkedését” szolgálja — életéről, pályájának kezdeteiről, a csehszlovákiai magyar irodalom kezdeteiről beszél. — k —
