Irodalmi Szemle, 1982

1982/1 - ÉLŐ MÚLT - Richard Pražák: Magyar református humanisták csehországi utazásai a harmincéves háború előtti években

(Znojmón, Jihlaván) keresztül vezetett Magyarországról Prágába, ahonnan tovább utazva rendszerint a Plzeňt és Kladrubyt érintő németországi úton hagyta el Csehország terü­letét.2 Szenei Molnár németországi tartózkodása idején számos — főként Altdorfban tanuló — csehországi diákkal ismerkedett meg3. Már az ő megérkezte előtt, 1599-től Altdorfban tanult Pavel z Jizbice cseh humanista költő, akit — Szeneihez hasonlóan — közeli kap­csolat fűzött Konrad Rittershusius (Ritterhausen) professzorhoz4. Még korábban, a XVI. század hatvanas éveiben ugyanitt végezte tanulmányait Martin Bacháček, Szenei későbbi prágai híve, akit a csehországi iskolaügy megújításában Comenius elődjeként szokás számontartani. Egyébként épp Bacháčeknek és a prágai egyetem többi professzorának ajánlotta Rittershusius Sacra strená című 1602-ben kelt munkáját5. Rittershusius barátai közé még további két cseh humanista tartozott. Václav Morkovský ze Zástrihel 1596-ban írt Oratlo de viro nobili című munkájában6 tett tanúbizonyságot barátságáról. Carolides pedig Parantelia (Prága, 1601) és Farrago symbolica sententiosa (Prága, 1597) című gyűjteményes köteteiben több dicsőítő költeményt is szentelt Rittershusiusnak7. Köíbe- vetőleg megjegyezzük, hogy Carolides munkáiban magyarországi vonatkozások is fel­lelhetők, így például Guilhelmus Trczka a Lippa című versét a XVI. század végén meg­valósult magyarországi törökellenes cseh hadjárat alkalmából írta. 1606-ban pedig cseh nyelvre fordította a latin nyelvű Mátyás király éneket fPrecatio Mathiae regis Unga- riae)&. Ez utóbbi munkáját a reformáció elmélyült szellemisége mellett már a korai barokk képisége is áthatja. Filiczki János, Precha cseh humanista főúr fiainak nevelője, Georg Rehm nürnbergi jogászon kívül ugyancsak Konrad Rittershusiusnak küldte el Xénia natalia címmel megjelent első verseskötetét (Prága, 1604). Filiczki, aki 1580 táján a Késmárk melletti Farkasfalván született, tanítványaival együtt 1608-ban Marburgban találkozott Szenei Molnár Alberttal, ahová Herbornból, a terjedő kolerajárvány elől menekült9. Filiczki később a sárospataki főiskola rektoraként működött és ott is halt meg 1623-ban. Versei Carminum liber primus címmel 1614-ben Bázelben jelentek meg, majd David Pareus a Delitiae poetarum hungaricorum (Frankfurt, 1619) című gyűjteményben újra kiadta őket. A korabeli magyarországi eseményekhez, elsősorban a törökellenes harcokhoz kapcsolódik az Ad deum fortém querimonia de crudelitate Tartarorum et Turcorum po- pulantiam Hungáriám címmel megjelent siratóéneke10. Rendkívül érdekes az a Bocskai- féle felkelésről részletesen beszámoló, ismeretlen címzettekhez, valószínűleg Herbornban tanuló cseh diákoknak küldött 1605. április 20-i prágai keltezésű levele, amely Filiczki- nek a felkelés iránti rokonszenvéről tanúskodik11. Figyelembe véve, hogy Filiczki a ho- dejovi Precha bárók nevelőjeként Prágában tartózkodott, nagyon valószínű, hogy talál­kozott az ugyanazon év őszén Prágába látogató és ott hosszabban időző Szenei Molnár­ral, akivel egész életében baráti kapcsolatot tartott fenn. Ez utóbbi feltevésnek külö>- nösen fontos indítéka Filiczki Paraphrasis Ungarica címmel Szenei magyar zsoltár- fordítását — mint az első magyar nyelvű zsoltároskömyvet — méltató verse. Filiczki szerint Szenei fordításával elődeinek, Clemens Marot-nak és Theodor Bezának a műkö­désére tette fel a koronát. Filiczki verse Szenei magyar zsoltároskömyvében, a Psalte- rium Ungaricumban (Herborn, 1607) Jelent meg.12 A Szenei Molnár-féle magyar zsoltár- fordítást ünneplő másik Filiczki-költemény Pareusnak a korabeli magyarországi verseket összegyűjtő, s már említett Delitiae poetarum hungarorum című kötetében látott nap­világot.13 1615 augusztusában Szenei Molnárral együtt Jan Opsimates cseh református filozófus és utazó is Ambergben tartózkodott.14 I. Jakab angol királynak ajánlva ő adta ki Kálvin Institutio Christianae Religionis című művének Strejc által készített cseh fordítását.15 A csehországi Testvéri Egységben Opsimates Jirí Strejccel együtt a kálvinista orien­tációt képviselte, amely egyébként az Egység lengyelországi hívei (Pavel Gilowski, Rze- horz Zarnowiecki) között is tért hódított. A cseh testvérek felekezetében jelentkező kálvinista orientáció ugyanazon ösztönzések hatására alakult, amelyek a magyarországi kálvinizmusnak a XVI. és XVII. század fordulóján nyomon követhető fejlődését is erő­teljesen befolyásolták; nevezetesen a reformáció Kálvin halálát követő szakaszának fő stratégája, Theodor Beza, illetve a református dogmatika klasszikusa, az opavai szü­letésű Amandus Polanus hatására gondolunk. Mindketten erősen hatottak Szenei Molnár Albertra is. Beza példája vezette Szeneit a zsoltárfordításokban. Az élete végén a prágai

Next

/
Oldalképek
Tartalom