Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - — v —: Holmi
HOLMI A Látóhatár februári száma újraközli BERECK JÓZSEF Pásztorórák című elbeszélését, amely az Alföld 1982/1. számában is megjelent. Dr. PÜSPÖKI NAGY PÉTER február 4-én a CSEMADOK Pozsony-óvárosi helyi szervezete Művelődési Klubjában tartott előadást a honfoglaló magyarok írásmódjáról. A Tiszatáj februári számában a kassai Fábry-napokról ír Ablonczy László X. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok — a színház jegyében Kassán címmel. Ugyanez a szám kö'Zli GÄL SÁNDOR Fábry Zoltán sírjánál (1981. november 21- énj elhangzott beszédét. A Köznevelés február 26-i számában Varga Lajos győri tanár méltatja a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexiko- ná t. A Forrás márciusi számában több csehszlovákiai magyar vonatkozású irodalmi anyagot találunk. Kisebbségi múlt — más-más megközelítésben címmel Für Lajos ír a romániai Egyed Ákos Falu, város, civilizáció, valamint GÁL SÁNDOR Mesét mondok, valóságot című könyvéről. „Alighanem a letűnt parasztvilág hatásos dokumentumregénye lenne, lehetne a könyv, ha épp a dokumentatív elemek szaktudományos vonatkozásai alaposabbak, elmélyültebbek lennének. S ha nyelvi erejében összeszedettebb, feszesebb lenne az írás. Ennek ellenére Gál Sándor könyve joggal sorolható a többi, épp a kisebbségi irodalmak sajátos műfajú, vallomásos szülő- földrajzai közé. Oda, ahol a minőséget hordozó sort Sütő András könyve vezeti” — állapítja meg a kritikus. Görömbei András GRENDEL LAJOS Éleslövészet című regényét méltatja: „Grendel Lajos könyörtelen racionalizmusával, távolság- tartó iróniával, mégis személyes érdekeltségével, a sokszálú esemény és gondolati anyag virtuóz kezelésével, csomópontjainak kiemelésével a csehszlovákiai magyar irodalom egyik alapkönyvét alkotta meg.” Viczián János a Lexikon — fehérbe kötve című kritikájában a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát bírálja. „A kötet írói-szerkesztői a maguk meghatározta feladataikat csak kis részben teljesítették, mégis, a jövőben nélkülözhetetlen kézikönyvet készítettek könyvtáros- képzésünk számára. Lexikonuk olyan hibatár, melyből minden diák megtanulhatja azt, hogyan s mit ne kövessen el, ha majd lexikon írására, szerkesztésére vállalkozik — írja a kritikus. — (...) Fogjuk föl úgy, hogy ez a lexikon csak vázlat, első kísérlet, melynek tanulságait az előszóban jelzett második kötet készítésekor hasznosítani fogják ...” DUBA GYULA március 22-én Bakán, 26-án Vágkirályfán, április 23-án pedig Egyház- karcsán találkozott olvasóival. A Népszabadság március 23-i számának Könyvszemléjében Bata Imre ír TÖTH LÁSZLÓ Vita és vallomás című interjúkötetéről. „Aki ezt a kötetet elolvassa — írja — (•■•), megismerkedhetik a csehszlovákiai magyar irodalom teljes szellemi világával.” GÁL SÁNDOR március 23-án Párkányban, március 24-én pedig Érsekújváron találkozott olvasóival. GRENDEL LAJOS és ZALABAI ZSIGMOND március 29-én Párkányban vettek részt író-olvasó találkozón. Az Üj írás áprilisi számában A lírai életképtől a groteszk elégiáig címmel Pomo- gáts Béla ismerteti OZSVALD ÁRPÁD Oszlopfő, illetve ZS. NAGY LAJOS Cudar elégia című verskötetét. — v —
