Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - FIGYELŐ - — v —: Egyedülálló dokumentum
imOFSTHLCO) Egyedülálló dokumentum Rendkívül érdekes felfedezésről tudósít Adrian Vallašek és Ladislav Čisárik a Výtvarný život című folyóirat 1982/2. számában publikált Dávna minulosť Spišského hradu (Szepesvár régmúltja) című cikkben, amelynek lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: Szepesvár kutatásai során feltártak három rajzot, melyek a vár legrégibb ábrázolásaiként interpretálhatók. A rajzokat a várhoz tartozó román palota eredeti ablakaiban találták — ezeket a XVI. században befalazott ablakokat ugyanis a kutatás során ismét szabaddá tették. A rajzok a második vakolat bemeszelt felületén találhatók. A mészfelület idővel természetes patinára tett szert, s az ebbe az alapba (valószínűleg szöggel) karcolt vonal a sötétre vált felülettel szemben jól látható, éles, fehér maradt. A rajzok rövid időn belül, közvetlenül egymás után készültek. Stílusuk, a vonalak vastagsága és mélysége, illetve az egyes rajzok proporciós hasonlósága azt bizonyítja, hogy egy szerző művei. Az első nyugati ablak bal oldalán a szerző a várat keletről nézve ábrázolja, méghozzá úgy, ahogy az a Szapolyaiak nagy építkezései után, a XV. század végén nézett ki. Az erődítmény részletes ábrázolása alatt három fegyveres lovas látható, záporoznak rájuk a védők lövedékei. Ugyanabban az ablakban, az előbbi rajzzal szemközt, békésebb jelenetet ábrázol a szerző: a várból lovas ember indul vadászatra; kezében hosszú kopjá- val üldözi a megsebesített, vérző szájú állatot. A palota keleti oldalán lévő ablakban már olyasmit ábrázol a rajzoló, aminek szemtanúja volt: magas tetőt tor- nyocskákkal és lobogó zászlókkal. Valószínűleg a keleti palota tetejéről van szó. A palota előtt őr áll. A rajzok keletkezési idejének meghatározása szempontjából legértékesebb az első nyugati ablak bal oldali falán talált rajz, amelyen látható a vár egész panorámája: úgy, ahogy a XV. század végén, esetleg a XVI. század elején kinézett. Ez a tény egyértelműen meghatározza a rajzok keletkezési idejének alsó határát. A felső időhatárt a Thurzók kiterjedt építkezési tevékenysége jelenti, melynek során — a XVI. század közepe után — a román palota első emeleti ablakait befalazták. A rajzokat a reprezentációs urasági lakrész ablakaiba karcolták, ilyesmire pedig csak rendkívüli helyzetben kerülhetett sor. Az imént meghatározott időszakban ilyen rendkívüli, a várra és védőire nézve katasztrofális helyzet akkor következhetett be, amikor a császári hadak körülzárták a várat. Ez a tény tükröződik