Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - Varga Rózsa: A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet genezise

Mit nevezünk munkásfolklórnak, a munkásköltészet milyen műfajait sorolhatjuk ebbe a fogalomkörbe? A kézikönyvek, egyes tanulmányok ebben a kérdésben nemcsak hogy bizonytalanok, de magának a fogalomnak a létjogosultságával szemben is meglehetősen erős kételyeket fejeznek ki.10 Magam, a munkásfolklór tágabb fogalma alatt elsősorban az anonim formában megjelentetett, illetve elterjedt munkásköltészetet kívánom tárgyalni, amit a fogalmak hiererchiájának logikája szerint munkás-népköltészetnek kellene nevezni. Mivel ez tautológiának hat, a munkásköltészet pedig részben már a hivatásos költők műveit is magában foglalja, legpraktikusabbnak a munkásfolklór elnevezés használata látszik, amit a szakirodalom eddigi elég általános gyakorlata is Igazol. Műfajai: vándordalok, börtöndalok, munkásballadák, politikai dalok, rigmusok, indulók.

A munkásfolklór létének legrégibb példájaként eleven munkásmogalmi múltja miatt a Watt Tylor felkelésben 1381. június 14-én már énekelt rigmust szokták emlegetni:

„When Adam delved and Eve span Who was then the gentlemen?”11

Az orosz, angol, amerikai munkásdal-kutatók a munkásdalnak, mint speciális műfajnak a megjelenését a XVIII. századra datálják, de a dallam- és szövegelemzések alapján előzményeiket régi századokba vetítik vissza. Ilyen elemzések alapján az európai munkásdal egyik legrégibb rétegének a cseh huszita dalokat és a XVI. századi német parasztfelkelések kézműves dalait tekintik.12 A magyar munkásfolklór kezdetben — már csak az agrárszocializmusnak a magyar szocialista mozgalomban betöltött jelentős szerepe miatt is — erős szálakkal kötődik az agrárproletariátus kultúrájában elevenen tovább élő paraszti népdalhoz. Ortutay Gyula mutatott rá a Bartók által Békésgyulán feljegyzett „Elindultam szép hazámból” ma is jól ismert népdal példáján arra, hogy a magyar munkásfolklór egy tipikus műfaja, a vándordal, a summások, az Európát járt vándor mesterlegények, a kivándorolt ipari munkások által énekelt variánsok többszöri átörökítésén visszafele haladva hogyan kötődik a magyar népköltészet legrégibb hagyományaihoz, a kuruc bujdosókhoz, s a még régebbi török időkben született rab-énekekhez.13

A magyar munkásegyletekben leggyakrabban az 1848/49-es szabadságharc dalait, a Kossuth-nótákat, vagy az azok dallamára írt szövegeket dalolták. A magyar folklórtudomány által nyilvántartott első magyar munkásdal-füzet szintén az 1848/49-es forradalomhoz, pontosabban annak egyik képviselőjéhez, Táncsis Mihály nevéhez kapcsolódik, akit 1869-ben Orosházán országgyűlési képviselőnek kértek fel, s ebből az alkalomból a helyi munkásegylet egy kortesdal-füzetet jelentetett meg.14

E néhány példa azt dokumentálja, hogy az egyes nemzetek munkásfolklórjának jellegét, gazdagságát, műfaji differenciáltságát a nemzeti történelmi és kulturális hagyományok erősen befolyásolják. A szlovák munkásfolklór megkésett jelentkezését és viszonylagos szegénységét, a szlovák munkásmozgalom kialakulását megnehezítő nemzetiségi viszonyok mellett feltehetően az is magyarázza, hogy a szlovákoknak nem volt olyan, a munkásmozgalomban is aktualizálható folklór-hagyománya, mint amilyenek a cseheknél a huszita dalok és himnuszok, a magyaroknál az 1848/49-es szabadságharc dalai voltak.

Ha a megjelentetett gyűjtemények alapján a magyarországi munkásfolklórt a cseh s a német munkásdal-gyűjteményekkel összehasonlítjuk, abból nemcsak az derül ki,

10. L. az Esztétikai kislexikon. Bp. 1969. „folklór” címszavát.

11. Voigt Vilmos: Irányzatok és távlatok a mai munkásdalkutatásban. — In: A parasztdaltól a munkásdalig. Szerk.: Katona I., Maróthy J., Szathmári A. Bp. 1968, Akad. K. 474. I.

12. Uo. 478. I.

13. Ortutay Gyula: A munkásosztály népköltészete. — In: O. Gy.: Írók, népek, századok. Bp. 1960, Magvető, 379— 386. I.

14. Nagy Dezső: A századforduló parasztmozgalmának szellemi hagyományai. — In: A parasztdaltól... 251—300. I.