Irodalmi Szemle, 1982
1982/4 - Duba Gyula: Madách-díj — érték, esemény
MADÄCH-DÍJ • érték, esemény Két alkotónk kapott a közelmúltban Madách-díjat: Zalabai Zsigmond Tűnődés a trópusokon című kismonográfiájáért és Tóth Elemér fordítói díjat Vincent Šikula Vilma című regényének, illetve a regénytrilógia előző két kötetének a magyarításáért. Mindkét díj kétségtelenül komoly alkotói eredményt jutalmaz. Zalabai tanulmánya, benső értékein kívül irodalmunk műfaji gazdagodását is jelenti, a hazai elméleti irodalom határozott előrelépése, az eredeti koncepciójú, egyéni gondolkodásmódot és elemző készséget megvalósító irodalomtudományos — monografikus mű valósult meg általa. Jelzi irodalomtudatünk fejlettségének szintjét és elméleti ambícióink meglétét bizonyítja. Tóth Elemér trilógia-fordítása — Šikula műve — a modern szlovák irodalom legjobb eredményei közül való, magyar nyelvre való átültetése igényes feladatot jelentett, és a megvalósulás szintjén komoly — alkotó jellegű — fordítói teljesítmény. A díjakat kiosztották, a becsületes és felelős munka erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt elnyerte jutalmát. Az eseményről az Oj Szóban rövid napi híradást is olvashattunk. De mi lesz a további visszhang, hogyan rezonálnak a tények tovább? Mit kellene tennünk, hogy hasonló aktus irodalmunkban — szellemi közéletünkben valóban esemény legyen? A komoly, nagy irodalmakban, amelyek benső mozgását erős közösségi értelmű törekvések határozzák meg, melyek értékrendje valóságformáló és műközpontú feladatokat tölt be, ezekben az irodalmakban — s a környezetüket jelentő művészi életben — a díjkiosztások, a díjak odaítélése eseményszámba mennek. Ez érthető. Az irodalmi-művészeti díj szellemi irányzatot és alkotói módszert hitelesít, egyéni valóságszemléletet és egyedi igazságlátást fémjelez. Odaítélése szellemi csatározást, érvek és ellenérvek ütközését, a művészi igazság fejlődését és tisztulását jelenti. A díj odaítélésének ténye azt jelenti, hogy a közösség elfogadja és értékeli az egyén teljesítményét és hozzájárulását a közös kultúrkincshez, befogadja véleményét, hangját, félismeréseit. Az odaítélt művészeti díj irányt mutat az alkotómunka folyamatában, eredményeket rögzít, minősít, igazában az értékteremtés alkalma és módszere. Nagy általános jelentőségét közösségi jellege biztosítja: általa hitelesül az alkotó munkája. Mikor lesz a Madách-díj odaítélése — esemény? Egy díj komolyságát a közvélemény feléje irányuló figyelme is emeli. Értelme és értéke fokozásának kettős lehetősége van: minőségileg állandóan igényesebbé tenni az odaítélés folyamatát és fokozottabban felhívni rá a közvélemény figyelmét. Mikor népszerűsítik lapjaink intenzívebben a Madách-díjat, kritikánk mikor kezdi fokozottabb figyelemmel kísérni a jutalmazottak teljesítményét? Értékeink, eredményeink amúgy is nehezebben — mert több áttétellel, körülményesebben — jutnak el a szélesebb érdeklődés, az egyetemesebb értékrend, a világ figyelme elé. Ki tegyen érdekükben, ha elsősorban nem mi — magunk? Sajnos, sokszor kell éreznünk: saját értékeinkkel szemben gyakran a legfelelőtlenebbek mi vagyunk. A Madách-díj körül az utóbbi években tapasztalható csend is azt jelzi: értékeink intézményesítése és megbecsülése terén, alkotói eredményeink tudatosítása és önmagunk komolyabban vétele terén sok tennivaló vár ránk a közeljövőben. Duba Gyula