Irodalmi Szemle, 1982
1982/1 - Cselényi László: J. J.-montázs avagy Work in Progress
3/3 3/3/1 Az Ulysses jelentéshálózata Stuart Gilbert táblázata szerint. III. Az egyes fejezetek színe és szimbóluma: 1. fehér-arany — örökös; 2. barna — ló; 3. zöld — áramlás; 4. narancs — nimfa; 5. — 0 — úrvacsora; 6. fehér-fekete — temetőcsősz; 7. vörös — szerkesztő; 8. — 0 — rendőrök; 9. — 0 — Stratford, London; 10. — 0 — polgárok; 11. — 0 — bárhölgyek; 12. — 0 — féniánus; 13. szürke, kék — szűz; 14. fehér — anyák; 15. — 0 — szajha; 16. — 0 — tengerészek; 17. — 0 — üstökösök; 18. föld — 0 —. 3/3/2 Minthogy előbbi montázsomban nem volt módom kifejteni, most teszem hozzá mindehhez, hogy valójában ugyanez történt Bartókkal is, s ezért tekinthetjük őt a modern zeneművészet reprezentánsának (ama bizonyos jéghegy csúcsának), azon túl persze, amint épp a centenárium kapcsán Lutoslawski megjegyezte, hogy századunk zenészei közül egyedül benne volt meg a beethoveni teljességigény és indulat. 3/3/3 „Azt szeretném, ha olyan nyelv lenne a birtokomban, amely minden fölött áll, olyan nyelv, amelynek a többi nyelv szolgálóleánya csupán — mondta Joyce még 1915-ben egyik barátjának. Mivel azonban ilyen nyelv nincs, megalkotta azt. Az angolon és a gaelen kívül szavakat kölcsönzött Európa és a világ majd minden nyelvéből, a szanszkritból, görögből, latinból, héberből, illetve a spanyolból, lengyelből, litvánból, finnből, törökből, arabból, perzsából, malájiból és primitív népek nyelvjárásaiból, és ezekből a különböző nemű elemekből alkotta meg dallamos eszperantóját“ — írja Naganowski. 3/3/4 Hogy miről beszélek, tudja mindenki, aki foglalkozott századunk zenefilozófiájának bonyolult kérdéseivel s ezen belül is a Schönberg — Sztravinszkij — Bartók problematika összefüggésrendszerével. Vagyis: Bartók (Joyce-hoz hasonlatosan) ugyanúgy magába szívta Sztravinszkij Sacre-jének barbaro-ritmu- sát, mint a Bécsi Iskola dodekafon-szeriális eredményeit, hogy egyéb forrásairól (Strauss Zarathustrája, Debussy színfantáziája s deklamációja — lásd a Kékszakállú rokonságát a Pelléas és Melisande-dal) most ne is szóljunk. 3/4 3/4/1 mert ha az 1883-as arány változatlanul marad, feltéve, hogy lehetséges, a folyó 1904-es évben, amikor Stephen 22, Bloom 374 éves lenne, és 1920-ban, mikor Stephen 38 éves lesz, amennyi Bloom most, Bloom már 646 éves lenne, viszont 1952-ben mire Stephen elérné a legmagasabb vízözön utáni életkort, a 70 évet, Bloom, aki addigra már 1190 teljes évvel lépné túl a legmagasabb vízözön előtti életkort, Matuzsálemét, azaz a 969 esztendőt, másrészt, ha Stephen az úr 3072- ik esztendejében elérné ezt a kort, Bloom köteles lenne 83 300 éve a világon lenni, vagyis a Kr. e. 81 396-ik évben volna kénytelen születni.
