Irodalmi Szemle, 1982
1982/1 - Cselényi László: J. J.-montázs avagy Work in Progress
tán több is annál; Homérosz mintája alapján rendeztem a cselekményt, és hűen követtem a legapróbb részletekben is... Mert az Odüsszeia szerkezete egyedülálló, csak a szamár tarthatja e remekművet több író közös alkotásának. Egyedülálló szerkezet: mese és világmindenség egyszersmind. Megismételhetetlen. 2/4/2 A zenében Bach, Mozart, Beethoven, Bartók. A képzőművészetben Leonardo, Michelangelo, Rembrandt, Cezanne, Rodin. A természettudományokban Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Darwin és Einstein. A filozófiában Platon és Spinoza, Kant és Hegel. Az irodalomban Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe. És igen, pontosan azt akarom mondani: Joyce. 2/4/3 „Modern művekhez távlat kell — írja Németh László — Az ember olvasás közben nem látja őket, csak amikor már elolvasta és kissé hátrább áll. A műélvezés két részből áll: amíg olvasod, a részletekkel küszködsz s amikor elolvastad: összeállítod . . . Utólag rekonstruálva az Ulysses sem az a zűrzavaros alkotás, amelynek részletei mutatják. A lélektan bizonyos fokig a káosz tudománya és Joyce csakugyan igen nagy pszichológus is. Az Ulyssest azonban művész, tehát formák szerkesztője írta, aki csak annyira engedi szabadon a káoszát, ameny- nyire elgondolt formái engedik. A káosz itt nem önmagáért van, hanem a rendért, amely kiengedi. 2/4/4 Jelen sorok írója immár két ízben döbbentette meg Joyce-szal kapcsolatban a barátait [csak őket mondhatom a visszajelzések nyomán, ismeretlen olvasóim véleményét nem ismerem). Egyszer, midőn egy interjúmban épp a világirodalom e nagy „négyesfogat“-ának társaságában emlegettem őt ötödikként, századunk képviseletében, másodszor, amidőn, alig esztendeje, a „Zene“ szerzőjének centenáriuma alkalmából, Bartókkal rokonítottam. 3/1 3/1/1 Erre tessék a Múzejumba. Kérem a kalapot mikor belépünk. íme a Wellintén múzejumban vagyunk. Ez egy porosziöz ágyú. Íme egy ffranc. Kszm. Ez a po- rosziőz lobogó, a Kalap és a Roharam. Ez a golyó mely eltrajálta a porosziöz lobogót. Ez a francia amint tüzel a bikára, mely leverte a porosziöz lobogót. Szalveléta, a harántálgyűk. Elő a kelevézt és a velláti Kszm. Ez itt Lipoleum háromszöglegyűz kalapja. Kalipoleum. Ez maga Wellintén tulajdon fehér kali- páján a Dilihoppon. 3/1/2 Minthogy a döbbenet, megítélésem szerint, nemcsak a paradox ötleteknek szólt, hanem itt-oit a fölismerés pozitívumainak is, aligha lesz minden indok nélkül való, hogy most, James Joyce születésének századik évfordulója alkalmából bővebben is kifejtsem mindkét tételemet, mintegy megfordítva az előbbi gondolatmenetet, ezúttal a Joyce szemszögéből vizsgálva a dolgokat. Tehát a „Bartók és Joyce“ után a „Joyce és Bartók“.
