Irodalmi Szemle, 1982
1982/2 - LÁTÓHATÁR - Pavol Horov: Rózsák Ján Smreknek, Levél (versek)
TL^TOo^TBt^TCgVľER. Rózsák Ján Smreknek Egészségedre, örökifjú költő, forró vágy szárnyaló lantosa — viruljanak a szívedet behintő rózsák. Ifjú szeretőért, bús öregért is, szerelemben viharzó szívekért, hajtsuk föl a boldog mosolyért is borunk. Mi annak hatvan esztendő, haját verje ezüsttel bár a zúzmara, akit, mintha asszonyt, cirógatva áld a sors. Ha rózsáit megtépi az idő, a fagy és a kegyetlen hóvihar, le nem szegi, mert büszke férfi ő, fejét. Minden nyarat borongó ősz követ, s a virágszőnyeg szirmát letarolja — helyette dal deríti a szívet kedvre. Levél Forró éjeken szintúgy emlékezel a langy esőkre melyek halkan hullnak Ö az apró csókok rejtekében pihe öröm szunnyad PAVOL HOROV
/
