Irodalmi Szemle, 1982
1982/10 - — k —: Holmi
HOLMI Duba Gyula írását Illyésről, Költő a történelemben ... címmel közli a Kortárs 82/11-es száma. Duba regényéről, az Örvénylő időről írnak a Magyar Nemzet november 2-i, valamint az Élet és Irodalom november 12-i számában. A Magyar Nemzetben Kolta Magdolna szerint Duba regényében „nem a Garam menti falu anakronisztikussá vált törvényeinek lassú sorvadásáról van szó, hanem arról, hogy ezeket ... anélkül pusztították el, hogy elveszítették volna életképességüket.” Az Élet és Irodalomban Berkes Erzsébet „Ma már a szívek bátrabbak..c. írásában Duba regényét Sütő, Serfőző, Gion és Galgóczi regényei mellé teszi; szerinte az Örvénylő idő „parasztregénnyé magasodik” és az író „sorsok és történések bonyolult interferenciáját rajzolja ki tisztán, sematizmustól mentesen.” Fogarassy László A nyugat-magyarországi kérdés diplomáciai története c. tanulmányát olvashatjuk a Soproni Szemle 82/1-es, 82/2-es és a 82/3-as számában. A tanulmány a velencei egyezmény létrejöttéről szól. A Szegeden megjelenő Somogyikönyvtári Műhely 82/3-as számában Fogarassy Prónay Pál és Lévay Ferenc levélváltása címmel az 1921. évi burgenlandi eseményekre vonatkozólag tesz közzé adalékot. Rácz Olivér A Rogozsán kocsma c. regényéről ír az Élet és Irodalom november 12-i számában Berkes Erzsébet. Szerinte az író „arra vállalkozott, hogy a II. világháború eseményeitől... a klasszikus szabályok szerint váljon meg: kinevetve a meghaladott múltat. De az élmény mélyebben szaladt a szívébe, hogysem ezt a szándékát véglgvihette volna. A föltett bohócsipka alatt elkámpicsorodik az arc... Szarkazmusból szentimentalizmusba váltó modora, s közben az erőltetett könnyedség nem vált hasznára a megjelenített eseményeknek, a tudatosításra váró tényeknek.” Tóth László Vita és vallomás c. könyvének kapcsán, Ötszemközt a csehszlovákiai magyar irodalommal címmel ír Zimonyi Zoltán a Tiszatáj 82/10-es számában. Az írásban a csehszlovákiai magyar irodalmi élet megoldatlan és „félretett” problémáit feszegeti. Tóth László beszélgetőkönyvének pedig azért tulajdonít nagy jelentőséget, mert „... a beszélgetések révén adott rangot a nemegyszer elbizonytalanodó kisebbségi írók személyiségének, bebizonyítva, hogy dokumentumértékűen gondolkodnak önmagukról...” — k — Mács József A Vesztes c. regényét ismerteti a Népszabadság november 12-i számában Maros Dénes az Olvastató (Fiatalok könyvespolca) c. rovatban. A „fordulatos cselekményekben bővelkedő”, és „élvezetes nyelven íródott” regényt a fiatal olvasók figyelmébe ajánlja. A MATESZ két bemutatójáról, Méhes György: A peleskei nótárius c. vígjátékának és Kocsis István: Bolyai János estéje c. monodrámájának bemutatójáról adott hírt Csiba Géza a romániai Űj Élet c. képeslap 82/17-es számában.
