Irodalmi Szemle, 1982
1982/10 - FIGYELŐ - Cselényi László: Radar
Nemzetközi viszonylatban is jelentős marxista mitológiai munka jelent meg a Gondolat Kiadó fontos Társadalomtudományi Könyvtár sorozatában Láng János tollából: A mitológia kezdetei címmel. A nemrég elhunyt szerző tanulmánya „az ősi népek elbeszélései”-ről szól. Láng János utolsó munkájában arra vállalkozik, hogy az archaikus népek meséinek, elbeszéléseinek és mítoszainak elemzésén keresztül a primitív gondolkodásmód rekonstrukciójára tegyen kísérletet. A különös sorsú szerző (1909-ben született, megjárta a második világháborút, a felszabadulás után fontos közéleti tisztségeket töltött be közgazdászként s csupán nyugdíjaztatása után kezdett el komolyan foglalkozni az őstörténettel és a mitológiával, amint azt az utószót író Hoffmann Tamástól megtudhatjuk), megelőző két könyve (Lélek és isten, Az őstársadalmak) után a mitológia keletkezéséről írt felfedező erejű tanulmányt s felfedezése nyilván jelentős lépéssel viszi előbbre e különös tudománynak marxista megközelítési kísérleteit. Láng ugyanis az úgynevezett „kettős természet” motívumával magyarázza az ősi népek elbeszéléseinek a keletkezését (kettős természet alatt azt érti, hogy hajdan az emberek természeti tárgyak vagy jelenségek — főként állatok — nevét viselték, s így pl. egy Nap avagy egy Farkas nevű ember elbeszélésekben egyrészt úgy viselkedik, mint az emberek, másrészt úgy, mint egy farkas, vagy mint a Nap). Foglalkozik a szerző mindazokkal a motívumokkal, amelyek szinte valamennyi primitív nép elbeszéléseiben jelentkeznek (Lélek és szellem motívumok, A Jákob- lajtorja, Az óriások, Prométheusz, Az emberek teremtésének, a halottak feltámasztásának motívuma, az Orpheusz-motívum) s megkísérli föltárni az ezek mögött húzódó alapvető pszichológiai törvényszerűségeket. Minthogy Radarunkban, terjedelmi okokból nem lehetséges kellő szinten méltatni egy ilyen tudományos jellegű munkát, így csak egy-két gondolatát emelnénk ki ezúttal is, ízelítőképpen: „A totemizmus egy filozófia, amely az embert és a természetet egy testi egésznek tekinti. A totemizmus lényegében szimbolikus egysége az embernek és a természetnek” — Idézi Láng János Elkin egyik fontos megjegyzését. „A primitív társadalmakban személynévként vagy csoportnévként minden szolgálhatott, amire a közösségnek szava volt, minden személy több nevet viselt és gyakran fordult elő, hogy a személynévként vagy csoportnévként használatos szavak jelentését már maguk az archaikus népek is elfelejtették. Az egy személy által viselt több, különféle név, s az a körülmény, hogy ezek a nevek a legkülönbözőbb fogadalmakat jelentették, lehetővé tette a legkülönbözőbb inadekvát asszociációk kialakulását” — olvashatjuk egy másik helyen. Láng János könyve nehéz, de fontos olvasmány, jó szívvel ajánlhatjuk minden mitológiával, őstörténettel, vallástörténettel foglalkozó vagy ezek iránt érdeklődő olvasónknak. A mitológia kezdeteitől a görög mítoszokig legalább olyan hosszú az út, mint az őstársadalmaktól a huszadik századi ipari civilizációkig. „A görög mitológia tanulmányozását annak a politikai és vallási rendszernek a megismerésével kell kezdenünk, amelyik a távoli Északról és Keletről érkező árja hódítók előtt uralkodott Európában. A fennmaradt műtárgyakból és mítoszokból ítélve az egész újkőkorszakbeli Európában figyelemre méltóan homogén vallási eszmerendszer uralkodott, amely a Szíriában és Líbiában is ismert, sok melléknevű Anyaistennő tiszteletén alapult” — írja Robert Graves A görög mítoszok című ; könyve bevezetőjében. A mitológia iránt megélénkült érdeklődést kielégítendő, a magyar és a csehszlovák (mi több: a csehszlovákiai magyar — lásd a frissen megjelent kőt Zamarovsky-könyvet, A görög csodát és A felséges piramisokat) könyvkiadás mind szaporább ütemben jelenteti meg hasonló tárgyú kiadványait. Trencsényi Waldapfel Imre és Kerényi Károly művei után Graves egyszer már — jó tíz éve — megjelent Görög mítoszait is új kiadásban olvashatjuk ismét, mégpedig a népszerű s így aránylag olcsó — a két kötet ára mindössze hatvan korona — „Pro Memória” sorozatban. A homéroszi és az orphikus teremtésmítosz — Aphrodité születése — Or-
